Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 5. Vízrendezés

III.-50. táblázat folytatása A rend­szerjele A csatornák hossza (km) Csatorna sűrűség km/km2 Kettős rendeltetésű csatorna km igazgatósági tanácsi társulati üzemi összesen 46 521,0 3,0 666,0 54,0 1244,0 0,62 137,8 47 576,6 34,0 714,9 118,0 1443,5 1,11 18,5 48 348,5 39,6 275,2 308,0 971,3 0,50 119,4 49 203,6 5,6 164,0 134,7 507,9 0,57 136,7 50 187,8 9,7 190,5 145,0 533,0 0,68 117,0 52 39,6­19,6 26,0 85,2 0,85 — 53 38,5 — 27,9 145,0 211,4 1,92 14,0 54 249,8 30,5 198,9 322,0 801,2 1,15 150,3 55 74,1­95,7 25,1 194,9 1,17 42,7 56 154,3 3,0 229,7 245,8 632,8 1,72 114,4 57 97,3 1,1 65,4 — 163,8 1,21 — 58 405,7 13,7 704,0 213,0 1336,4 1,49 58,7 59 88,4 — 103,9 74,5 266,8 1,02 4,3 60 73,4 — 74,2 42,0 189,6 0,97 4,9 61 260,7­412,9 201,9 875,5 0,97 162,3 62 90,4 — 183,0 106,9 380,3 1,17 52,2 63 59,6­106,3 74,3 240,2 0,54 — 64 70,3 — 80,0 31,7 182,0 0,43 8,0 65 36,1 — 46,1 3,0 85,2 0,64 15,1 66 49,1­96,9 10,6 156,6 0,61 15,5 67 178,0­294,6 343,3 815,9 1,69 137,7 68 200,5­184,0 133,5 518,0 1,46 82,1 69 126,5­266,9 132,6 526,0 1,83 98,7 70 262,2 — 338,3 284,3 884,8 1,95 161,6 71 70,9 — 73,4 22,1 166,4 1,91 21,1 72 228,2­294,5 155,7 678,4 1,08 124,6 74 78,1 — 137,7 86,5 302,3 0,64 43,7 75 221,0­191,9 182,5 595,4 0,62 25,5 76 42,9­29,1 17,5 89,5 1,06 8,1 77 268,7 8,0 343,2 247,5 867,4 0,77 207,4 78 5,9 0,9 21,3 4,1 32,2 0,79 — 79 227,3 12,8 340,7 436,2 1017,0 1,14 19,8 80 278,1 6,9 359,4 131,5 775,9 0,63 — 81 30,4 3,9 84,3 38,0 156,6 0,44 — 82 25,4 1,6 39,8 42,0 108,8 2,01 — 83 54,1 — 142,1 149,4 345,6 1,75­Összesen 11 896,4 505,4 16 936,2 10483,8 39 821,8 0,91 3461,4 szokásos gravitációs vízbevezetés rendkívüli ár­víznél egy rendszerint kisebb kapacitású szi­vattyútelep vagy szivattyúállás üzembe helye­zésével, esetleg tározó igénybevételével váltha­tó fel. A táblázatban ezek a teljesítőképességek zárójelben szerepelnek, s az összeadásnál nin­csenek számításba véve. A tározók teljesítő ké­pessége a téli—tavaszi toelvízcsúcs idején ren­delkezésre álló szabad tározótérfogat 12—15 na­pos (kivételesen 30—40 napos) feltöltésével szá­molva határozható meg. A rendszerek összes tel­jesítő képességét a torkolati vízszállítóképesség és a tározók teljesítő képességének öszege adja. A fajlagos teljesítőképesség számításánál a hazai síkvidéki területhez csatlakozó dombividéki és külföldi vízgyűjtő nagysága is figyelembe van véve, kivéve a főbefogadóként kezelt Hanság- főcsatorna közvetlen vízgyűjtőjét. Az így kiadó­dó vízgyűjtő terület összességében 48 202 km2. A belvízrendszerek összesített teljesítőképessé­ge 1347,5 m3/s, a fajlagos érték 28,0 1/s-km2. A teljesítőképesség 44,7%-ban a gravitációs beve- zetésű főcsatornák, 42,8%-ban a torkolati szi­vattyútelepek, 4,2%-ban a torkolati szivattyú- állások vízszállító képességéből és 8,3%-ban a tározók teljesítő képességéből tevődik össze. A közölt teljesítőképességi értékek névleges ér­tékek. A tényleges teljesítőképesség a minden­kori befogadói vízállástól, a belvízi művek álla­potától, a rendszer esetlegesen kisebb belső ka­pacitásából („szűk keresztmetszetétől”) függ. A rendszer belső kapacitásának növelését szolgál­ják a közbenső, esésnövelő szivattyútelepek és szivattyúállások, melyek együttes teljesítményét — az üzemi kezelésű és a belterületi esésnövelők kivételével — a III.—51. táblázat tünteti fel; összteljesítményük 134,1 m3/s. A belvízrendszerek összes teljesítőképességé­367

Next

/
Oldalképek
Tartalom