Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 5. Vízrendezés
re — a torkolati szivattyús vízszállító képesség erőteljes növekedésén kívül — a belvíztározók szélesebb körű alkalmazása, valamint a közbenső szivattyútelepek és szivattyúállások térhódítása volt a jellemző. A szomszédos országokban végzett vízrendezési munkák magyarországi hatásai Az első, majd a második világháború utáni békeszerződésben megállapított országhatárok az egységes síkvidéki vízrendszerek egy részét megosztották. Ezt követően a megosztott rendszerekben az egyes országok igyekeztek független vízelvezetési megoldásokat kialakítani. Ez csak részben volt végrehajtható, de még így is jelentősen csökkent az együttműködő rendszerek kiterjedése. Az együttműködés elősegítésére — más vízgazdálkodási kérdéseket is felölelő — kétoldalú államközi egyezmények születtek, melyek alapján belvízvédelmi együttműködési szabályzatokat alkottak. Az 1981-től érvényes szabályozás szerint a szomszédos országokból érkező, ill. oda átvezethető maximális belvízhozamok értékeit és a belvízgyűjtő területek nagyságát a III.—48. táblázat tünteti fel. Ebből kitűnik, hogy a legtöbb vízhozam (közel 100 m3/s) Romániából érkezhet hozzánk, de jelentős az Ausztriából és a Szovjetunióból jövő vízmennyiség is. A külföldre átvezethető vízhozam a Szovjetunió és Jugoszlávia felé számottevő. Hazai problémát — érthető módon — a külföldről érkező vízhozam fogadása és elvezetése okoz. Az ausztriai vizek, melyek részben dombvidékről származnak, a Hanság- főcsatornán és a Rábcán keresztül gravitációsan vezethetők a Dunába. A szovjet területi vizek a Felső-Tiszába, a román belvizek a Tisza mellékfolyóiba vezethetők, de — elsősorban a Körös vidéki VÍZIG területén — rendszerint csak szivattyús átemeléssel. Az 1966—1967. évi nagy belvizek hatására a szomszédos román és szovjet területeken nagyszabású vízrendezési munkálatok kezdődtek. A kiépült főművek — a határral nagyjából párhuzamos felfogó csatornák, nagy kapacitású szivattyútelepekkel — jórészt lehetővé teszik, hogy a felfogó csatornákon túli területek belvizeit még külföldi területen a befogadókba lehessen vezetni. így hozzánk — normális körülmények között — csak a'felfogó csatornák és az országhatár között összegyűlt belvizek jutnak el. A szivattyútelepek üzemzavara, vagy rendkívüli méretű belvizek keletkezése esetén azonban a szabályzatban rögzített értékeknél nagyobb vízhozamok érkezése is előfordulhat. Szomszédaink a főművek mellett az üzemi vízrendezést is intenzíven fejlesztették. A szovjet területen különösen feltűnő a drénezés széles körű alkalmazása. A belvízzel elöntött területek alakulása Az 1940—1980 közötti időszak belvízi elöntéseinek évi legnagyobb értékeit a vízügyi szolgálat által felmért és nyilvántartott adatok alapján a III.—56. ábra mutatja be. Az 1940—1943 évi elöntések az egykorú forrásók adatait tartalmazzák az árvízi eredetű és a mai országhatáron kívül keletkezett elöntések figyelembevételével. 1944—1950 között nem voltak felmérések, az 1951—1965 évi adatok a szakirodalomból, a többi adat a vízügyi igazgatóságok nyilvántartásaiból, az igazgatóságonkénti legnagyobb értékek összegzésével kerültek meghatározásra. A III.—56. ábrán szembetűnnek az 1940— 1942. évi kiugróan nagy, a 600 000 hektárt is elérő értékek. A hidrometeorölógiai viszonyok elemzése alátámasztja ezeknek az éveknek a rendkívül belvizes voltát, de az elöntési adatok — a későbbiekhez képest — mégis túl nagynak tűnnek. Ez minden bizonnyal a vízrendezés viIII.-48. táblázat A szomszédos országokkal való belvízi kapcsolatok főbb adatai ORSZÁG vízig Hozzánk csatlakozó külföldi vízgyűjtő' terület km2 Érkező maximális vízhozam m3/s A szomszédos országhoz csatlakozó magyar vízgyűjtő terület km2 Átvezethető maximális vízhozam m3/s Ausztria Észak-dunántúli 1607 32,80 _ Csehszlovákia Észak-dunántúli 27 1,50 _ ___ Észak-magyarországi 21 1,20 21 1,20 Szovjetunió Felső-tisza vidéki 201 12,03 250 28,36 Románia Felső-tiszavidéki 780 37,00 40 1,92 Tiszántúli 1535 41,50 90 2,56 Körösvidéki 404 19,80 — — Alsó-tiszavidéki 22 1,65 30 1,14 Jugoszlávia Alsó-tiszavidéki 3 0,10 757 11,20 Alsó-dunavölgyi— 1050 10,60 Dél-dunántúli — — 60 1,50 összesen : 4600 147,58 2298 58,48 361
