Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás
— A Keleti-főgyűjtő teljes kiépítésével biztosítani kell a balatonvilágosi szennyvizek átvezetését is. II. régió — Az 1985-ig megépülő 8000 m3/d központi tisztítótelepi és kivezető rendszerihez csatlakozva kell majd megépíteni a Nyugatifőgyűjtőt, amely lehetővé teszi Fonyód térségének csatlakozását. Ezzel egyidőben lehet gyorsítani a társulati csatornaépítést. — Meg kell építeni a Keleti-főgyűjtőt Bala- tonszemesig, és a kapcsolódó társulati csatornázást. III. régió — Meg kell építeni a regionális telep I. ütem 1. szakaszát és a hozzátartozó Keleti-, ba- latonfenyvesi főgyűjtőt. — Az 1983-ban létesülő balatonberényi tisztítótelephez csatlakozó csatornarendszer társulati úton valósul meg. IV. régió A meglevő keszthelyi szennyvíztisztító telepet 6000 m3/d kapacitással bővíteni kell; Keszthely és Hévíz teljes szennyvizét foszfortalanítani kell. V. régió A régióban tervezett kapacitás fejlesztés nem az „A” fokozatban történik. VI. régió Tihany és Balatonfüred szennyvizét rá kell kötni az Alsóörs—Balatonalmádi—Balatonfűz- fői regionális rendszerre. A szükséges főgyűjtőket, nyomóvezetékeket, átemelőket ennek megfelelően kell bővíteni. VII. régió — Balatonakarattya tisztított szennyvizének más vízgyűjtőre való kivezetését meg kell oldani. — Kémiai foszforeltávolítást kell alkalmazni Balatonmária, Balatonberény, Keszthely, Hévíz, Balatongyörök, Révfülöp, Tihany, Balatonfüred szennyvíztisztító telepein. — Az 1984. év végéig megvalósul a szennyvizek fertőtlenítése Balatonlelle, Balatonmária, Hévíz, Badacsony, Balatongyörök, Révfülöp, Balatonfüred, Tihany telepein. A képződő szennyvíziszap megfelelő kezeléséről, ártalommentes elhelyezéséről (komposztálásáról) gondoskodni kell. 1983 végén a térségben éves átlagban 900 m3/d szennyvíziszap keletkezik, és csupán 250 m3/d kezelését tekinthetjük megoldottnak (Keszthely: gyorskomposztálás szeméttel együtt). Távlatban a térségben összesen 1900 m3/d szennyvíziszap keletkezik. A végleges megoldásig gondoskodni kell olyan ideiglenes eljárások alkalmazásáról, amelyek meggátolják a szennyvíziszapban levő tápanyagoknak a tóba kerülését. Csatornázatlan területek házi gyűjtőkben tárolt (zárt, vagy szikkasztó aknákban gyűjtött), és innen szippantó kocsikkal a gyűjtőhelyekre szállított szennyvizek elhelyezésére a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő gyűjtőmedencéket kell kialakítani. A balatonfüredi előkezelő megoldási technológiájához hasonlóan a balatongyöröki és révfülöpi tisztítótelepeken — a szabad kapacitásuk mértékéig — meg kell teremteni a szippantott szennyvizek fogadási feltételét. Vízvédelmi és közegészségügyi követelményeknek megfelelő új szennyvízürítő helyeket kell — az igények szerint — folyamatosan kijelölni. A „B” vízminőségi fokozathoz rendelten a következő fejlesztési elveket kell érvényesíteni: A szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztését a regionális rendszeréknél megjelölt módon és mértékig meg kell valósítani. Csatornázás csak a tisztítókapacitás mértékéig fejleszthető. A tervezett regionális rendszer megvalósítása során felszabaduló egyes szennyvíztisztító telepeknél meg kell vizsgálni a szippantott szennyvizek fogadására való felhasználhatóságukat, és ahol arra lehetőség van, ott a fogadás feltételeit meg kell teremteni. Az állami főművekhez kapcsolódóan mintegy 10—15 település társulati úton történő csatornázását kell megszervezni. A vízgyűjtő terület csatornázottsága — az eddigi fejlesztések ellenére — nem számottevő. A vízgyűjtőn levő, a távlati vízellátásnál figyelembe vett 221 településből 1980-foan csak 5 településen (Zalaegerszeg, Zalaszentgrót, Tapolca, Za- lalövő, Marcali) volt szennyvíz csatornahálózat, és működött tisztítótelep. Ezen a helyzeten a VI. ötéves tervi fejlesztések sem változtatnak jelentősen. A csatornázott települések szennyvíztisztító telepeinek kapacitása 1985-ben 30 ezer m3/d-t tesz ki. 2010-ig 100 település csatornázását kell megoldani, és 30 ezer m3/d új szennyvíztisztító kapacitást kell létesíteni. Az „A” vízminőségi fokozat eléréséhez szükséges fejlesztések: — aimarcali szennyvíztisztító telepet 900 midről 2500 m3/d-re kell bővíteni, legkésőbb 1985-ig; — Tapolca város szennyvíztisztító telepének 2000 m3/d bővítését 1986-ig végre kell hajtani; — Zalaegerszeg szennyvíztisztító telepének kapacitását bővíteni kell és a kémiai foszforeltávolítást is meg kell valósítani. A „B” vízminőségi fokozat eléréséhez szükséges fejlesztéseket a távlati igények figyelembevételével az „A” vízminőségi fokozat elérése után kell meghatározni. Veszélyes ipari hulladék a Balaton vízgyűjtőjén nem helyezhető el. A tó vizét védeni kell az ipari eredetű lég- szennyező anyagoktól is. A települési, mezőgazdasági és ipari szennyezéseket csökkentő intézkedéseken túlmenően 23 353
