Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás

136,1 km, melyből 109,9 km hosszban nádas ta­lálható; a nádasok összes területe 16,6 km2. (Az adatok nem mondanak ellent a III.—37. táblázat adatainak, ahol 195 km parthossz szerepel. A III.-41. táblázat A balatoni kikötők Sorszám A kikötő helye A kikötő rendeltetése 1. Balatonkenese hajókikötő 2. Balatonakarattya hajókikötő 3. Siófok hajókikötő 4. Szántód-rév kompkikötő cd cu 5. Balatonföldvár hajókikötő N 6. Balatonszemes hajókikötő 7. Balato nielle hajókikötő új 8. Balatonboglár hajókikötő 9. Fonyód hajókikötő 10. Balatonmária-fürdő hajókikötő 11. Keszthely hajókikötő 12. Balatongyörök hajókikötő 13. Szigliget hajókikötő 14. Badacsony hajókikötő 15. Révfülöp hajókikötő 16. Zánka hajókikötő t-4 cd 17. Balatonakali hajókikötő Oh 18. Tihany-rév kompkikötő '<L> o 19. Tihany hajókikötő 20. Balatonfüred hajókikötő 21. Csopak hajókikötő 22. Alsóörs hajókikötő 23. Balatonalmádi hajókikötő 24. Balatonaliga vitorlás és csónak- kikötő 25. Balatonkenese vitorlás és csónak- kikötő 26. Balatonlelle HM vitorlás és csónak- kikötő-*-» V-4 cd Oh 27. Balatonlelle vitorlás és csónak­NEVIKI kikötő Q 28. Balatonöszöd vitorlás és csónak- kikötő 29. Fonyód-Bélatelep motoros és csónak- kikötő 30. Révfülöp vitorlás és csónak- kikötő 31. Tihany MSZMP motoros és vitorlás kikötő M 32. Tihany Motel vitorlás és csónak- kikötő o. 'i 33. Csopak vitorlás és csónak- kikötő сл « 34. Balatonalmádi vitorlás és csónak- kikötő 35. Balatonkenese csónakmenhely V-H 36. Zamárdi I. csónakmenhely Oh 37. Zamárdi II. csónakmenhely 38. Balatonboglár-lelle csónakmenhely Q 235,6 km : kifejtett hossz, a kikötők, mólók hul­lámtörő gátak parthosszát is partvonalnak szá­mítva). A partvédművek túlnyomó része beton­ba rakott terméskő. A partvonal és a partvédművek 1975. évi meg­oszlását a III.—10. táblázat tartalmazza. Víziűt-biztosítás A víziút-biztosítás a Balatonon lényegében ki­kötők létesítését, azok folyamatos fenntartását és némi hajóút kitűzését jelenti. A kikötők két­féle rendeltetést töltenek be : hajó és kompkikötők, számuk 23 vitorlás és csónakkikötők, számuk 15 Adataikat a III.—41. táblázat tartalmazza. Vízminőség-védelem Az előzőekben összefoglalt tevékenységeknek — a víziút-biztosítás kivételével — egyben víz­minőség-védelmi szerepe is van. A magában a tóban végrehajtott vízminőség-védelmi beavat­kozások azonban — mint említettük — csak korlátozott hatásúak. A fő tennivaló a vízgyűj­tőn, a parti sávban van, a tóba érkező káros ha­tások kiküszöbölésével. A tavat érő káros hatá­sok nagyságát, eloszlását érzékeltetik a III.—44., III.—45., III.—46. és III.—47. ábrák, és a III.— 42., III.—43. táblázatok, melyekből látszik, hogy minden tekintetben a nagyságra legkisebb Keszthelyi-öböl helyzete a legkedvezőtlenebb. Emiatt következett be ennek az öbölnek nagy­mértékű eutrofizálódása, 'Vizének bezöldülése (algásodása). III.-42. táblázat BALATON A parti sáv vízminó'ségének alakulása üdülőidényben* (a coliform-szám átlagértékek alapján) (e/ml) Mintavétel helye 1975 1979 1980 1981 Balatonakarattya — — 7,9 14,1 Balatonkenese 1,7 2,4 7,5 8,6 Balatonfüred 3,6 0,7 2,5 12,4 Tihany 1,5 0,4 4,4 3,3 Badacsony 1,5 4,3 1,9 3,4 Keszthely ebből 6,5 477,0 216,0 200,9 mólótól a Zala felé 6,5 15,8 7,9 7,2 mólótól a Büdös­árok felé — 1036,0 355,0 347,2 Balatonberény­6,9 11,0 3,8 Balatonmária 7,2 13,8 10,6 7,4 Fonyód 3,0 1,4 1,7 10,2 Balatonszemes 1,2 4,4 2,2 3,7 Balatonföldvár 2,6 2,8 2,9 19,4 Siófok 2,4 1,3 2,3 2,8 * / május 1-szeptember 30. I. o. „tiszta” 10/ml II. o. „kissé szennyezett” 100/ml III. o. „szennyezett” 1 000/ml IV. o. „igen szennyezett” 10 000/ml 342

Next

/
Oldalképek
Tartalom