Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 4. Árvízvédelem, folyószabályozás és víziutak, tószabályozás
Magyarország első- és másodrendű árvízvédelmi műveinek fejlődése 1961—80. között III.-21. táblázat Védvonalak jelenlegi hossza Védvonal Új vagy átépített őrtelep Új távbeszélő Új véderő Ráfordított költség folyóáron Neve erősítés új építés vonal telepítés km km db km ha millió Ft Elsőrendű árvízvédelmi művek DUNAVÖLGY Duna (VÍZIG kezelésű) 480 303 18 46 306 847 1838 Duna (Budapest főváros) 85 38 11— — 426 Mosoni-Duna, Lajta, Rába 164 82 4 6 48 14 79 Rába 240 107 27 17 133 77 312 Ipoly 31 8 23 4 — 13 97 Sió, Nádor 122 26 — 4 — 18 53 Dráva 97 29 29 5 64 64 100 Mura 44 22 17 3 — 34 74 Zala 19 19 5 3 913 DUNAVÖLGY összesen 1282 634 134 88 560 1067 2992 TISZA-VÖLGY Tisza 1085 411 78 85 630 1492 2006 Túr, Sáréger, Palád 76 57 6 5 — — 19 Szamos 93 55 — 9 — 11 484 Kraszna 64 3 — 2 — 10 3 Lónyai-főcsatorna 115 105 — — 23 Bodrog 48 40 8 8 63 109 142 Sajó 107 33 37 12 109 19 126 Her nád 60 29 9 2 71 152 25 Zagyva-Tama 408 162 67 20 132 — 239 Körösök-Berettyó 590 191 1 40 165 135 455 Hortobágy-Berettyó 160 508 72 — 23 Maros, Sámson-Apátfalvi főcsatorna 95 36 — 7 16 182 198 TISZAVÖLGY összesen 2901 1077 206 203 1258 2110 3743 Elsőrendű árvízvédelmi művek MAGYARORSZÁG összesen 4183 1711 340 291 1818 3177 6735 Másodrendű árvízvédelmi művek 779 33 239 4 18 57 526 nek megállapítását. Ezt a hiányosságot szüntette meg az új, ma érvényes előírás, melynek irányelveit — az új tudományos eredményekre támaszkodva — a vízgazdálkodás távlati fejlesztésének irányelveiről szóló 2006/1973. sz. MT határozatban is rögzítették. Az OVH Elnöki Kollégiumának 1974. december 20-i határozata szabta meg — az előzmények után — a mértékadó árvizek meghatározásának alapelveit, majd 1976-ban került sor az új mértékadó árvízi előírások tételes meghatározására. Ezeknek az előírásoknak — melyek ma is érvényesek és korszerűek — alapvető jelentősége van, mert végül is (összevetve azokat a mindenkori állapottal) megadják a fejlesztés irányait, céljait, s még az időbeli ütemezésre is ösztönöznek. Ezek az előírások a fejlesztési tennivalók alapdokumentumai. Ez — nyilván — semmiképpen sem jelentheti a tennivalók merev meghatározását, hisz az újabb tapasztalatok, tudományos eredmények módosíthatnak és helyenként valószínűleg módosítani is fognak az előírásokon. Az előírásokat — melyek az eddigi fejlődésnek is jelentős eredményei — a III.—4.13. Az árvízvédelem fejlesztése című fejezet ismerteti, mivel azok a célkitűzéseknek — mondhatni — legfontosabb meghatározói. Az árvízvédelem 1980. évi helyzetének összefoglaló jellemzése Az ország árvízvédelmi rendszereinek főbb jellemzőit a III.—22. táblázat foglalja össze. A 21 100 km2 veszélyeztetett területből egy negyed 315