Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 2. Vízkészletgazdálkodás és szabályozás

A népgazdaság vízminőségi igényei ^ 16. táblázat Vízminőségi komponensek Ivóvízellátás Ipar: hűtővíz Öntözés A term, vízi élet fenntart, és halastó tápvíz Kívánatos Megengedhető Kívánatos Megengedhető Kívánatos Megengedhető Vízhőmérséklet °C 15 20 — — — — 28 PH — 6,5-8,0 6,5-8,5 7,2-9,5 6,0-8,5 5,0-9,0 0\ 1 OO 0 6,5-8,5 Oxigénfogyasztás (KOI ) mgfl 5 10­­­­­Oxigénfogyasztás (KOIU Biokémiai oxigénig. (BOI5) mg/l 15 25­­­15 25 mg/1 3, 5­­­2 3 Oldott oxigén mg/l­—­­— 6,0 4,0 Oxigéntelítettség %­­—­­­­Összes keménység nk° 15 20­­­­­összes oldott anyag mg/l 400 800 1200 500 1200 400 800 összes lebegő anyag mg/l­­20­—­­Klorid-ion (Cl) mg/l 100 300 1000 300 400­— Szulfát-ion (SO4) mg/l 100 400 150­­­­Ammonium-ion (NH4 ) mg/l 0,06 1,29­­­0,13 0,64 Nitrát-ion (N0—3) mg/l 22 44 — — —­— összes vas mg/l 0,3 0,5 1,0 1,0 10­­Mangán-ion mg/l 0,05 0,1­0,2 0,5­­Foszfát-ion (PO4") mg/l­­­­­0,05 0,20 összes foszfor (P) mg/l­­­­­0,03 0,17 Szerves-szén mg/l­—­­­2 6 Szerves-nitrogén mg/l­­­­­­2 Extrahálható anyagok mg/l 0,2 0,5­­­­— Aminoaktív detergens mg/l­­­­—­0,5 Fenolok mg/l 0,002 0,010­—­­0,01 Kőolajszármazékok mg/l 0,02 0,05­­­­0,05 Nátrium százalék %­—­35 45­— Könnyen felszabadítható Cianidok mg/l 0,05 _ 0,002 összes cianid mgfl­­­­—­0,05 Fluoridok mgfl 1,0 1,5­1,5 3,0­— Alumínium mgfl — —­­20 — 30 Arzén mgfl­50­­200­50 Bárium mgfl 0,1 4,0 —­­­— Bérillium mgfl — — —­200­— Bór mgfl 0,5 1,0­0,5 1,0­­Cink mgfl — 5­­10­­Ezüst mgfl — 50 —­­­— Higany mgfl­1­­5 1,0 Kadmium mgfl — 10 — — 30 — 5 Kobalt mgfl — — — — 500 — — Króm (ossz.) mgfl — — — — 500 — — Lithium mgfl — — — — 2 — _ Molibdén mgfl — — — — 50 — ___ Nikkel mgfl — 100 — — 500 — ___ Ól om mgfl­50­— 200 — 100 Réz mgfl — 1000 — — 500 — — Szelén mgfl 5 10 — — 20 — — Vanádium mg/l — — — 1000­­ipartelepek vízminőség-védelmi tevékenységé­nek, ami eleinte szennyvíztisztítók építésében és belső gyári ellenőrzésekben, később célratörő ipari vízgazdálkodásban, víztakarékos és környe­zetkímélő technológiák növekvő alkalmazásában valósult meg. Elkezdődött a szennyvizeknek és a hígtrágyáknak öntözéssel való elhelyezése — hasznosítása. Megkezdődött az időszakos szenny­víztározók szabályozott levezetésének alkalma­zása és a vízminőség-szabályozás olyan módja, amely más vízgyűjtőről beszerzett, illetve táro­zókban felfogott víz hígításával oldja meg a víz és vízminőség szabályozását. Ebben az időszakban a vízminőség-védelmi te­vékenység fogalma a vízminőség-szabályozás gyűjtőfogalmává szélesedik ki. 270

Next

/
Oldalképek
Tartalom