Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 2. Vízkészletgazdálkodás és szabályozás
nosítják. Ilyenek: a növénytermesztés, az erdészet, a vízjogi engedélyre nem kötelezett lakóhelyi vízellátás stb. Ezek nyilvántartása jelenleg nem tartozik a vízkészlet-gazdálkodás körébe. A vízhasználatok nyilvántartott másik csoportja a felszíni mederhálózatban és a jó vízadó felszín alatti rétegekben összpontosuló vízkészletet úgy hasznosítja, hogy a vizet vízkivételi berendezések segítségével veszi ki a felszíni vagy a felszín alatti víztartóból és használat után — többnyire szennyezetten — ugyanoda vagy más víztartóba ereszti vissza. Ebbe a csoportba tartozik a lakossági, az ipari, a mezőgazdasági, a közlekedési stb. vízellátás. A vízkészlet-gazdálkodás figyelme elsősorban e csoport vízigényének kielégítésére és használt vizének elhelyezésére, az érdekellentétek vízgazdálkodási összehangolására irányul. A vízhasználók harmadik csoportja a felszínen folyókban, tavakban összegyűlt vizet a mederben hasznosítja. Ilyenek : a vízi közlekedés, a vízparti üdülés, a halgazdálkodás, a vízerő-hasz- nosítás, a vízi haszonnövények kitermelése stb. A vízkészlet-gazdálkodás ezekkel a használatokkal részlegesen foglalkozik, tekintve, hogy ezek általában nem használják el a vizet számbavételre érdemes mennyiségben. Az 1980. évi vízigényeket és frissvízhasználatokat (nyilvántartott értékek) augusztus hónapra vonatkozóan m3/s-ban, az összes éves számított vízigényt pedig millió m3/év dimenzióban, Duna- ill. Tisza-vízgyűjtő bontásban a 111.—7., 111.—8., III.—9. és a III.—10. táblázatok tartalmazzák: A tényleges felszíni vízkivételek értéke a mértékadó vízigény százalékban és az éves mennyiségben az alábbiak szerint oszlott meg a víz- használatok között: — lakosság 57% 100 millió m3/év, — ipar 72% 2800 millió m3/év, — mezőgazdaság 33% 615 millió m3/év, összesen 58% 3515 millió m3/év, azaz 325 m3/fő/év. A felszíni vízkészletet terhelő vízigények 1980-ban tehát összesen 6 milliárd m3-t tettek ki; a tényleges vízkivétel pedig ennek csak 58%- a, kereken 3,5 milliárd m3, amiből a nyilvántartás szerint mintegy 1,7 milliárd m3/év volt az elhasználás. összeségében megállapítható, hogy a vízhasználók a szükségesnél nagyobb vízmennyiséget kötnek le, ami sok esetben a vízgazdálkodási kapacitások indokolatlan fejlesztéséhez vagy a meglevők kihasználatlanságához vezet. Az igények és a tényleges használatok számottevő különbségét a készletekkel való gazdálkodás anyagi érdekeltségének növelésével lehet csökkenteni. A lakosság, az ipar és a mezőgazdaság évi vízigénye harminc év alatt mintegy 1 milliárd íréről emelkedett a jelenlegi 8 milliárd m3-re. A III. -7. táblázat A felszíni vízkészletet terhelő' vízigények (1980) m3/s Vízigény Duna vízgyűjtő' Tisza vízgyűjtő Országos összesen lakosság (közműről) 4,8 1,5 6,3 ipar 91,2 54,8 146,0 öntözés 42,3 108,0 150,3 halgazdaság 5,5 7,4 12,9 Összesen 143,8 171,7 315,5 III.-8. táblázat A felszíni vízkészletet terhelő vízigények (1980) millió m3/év Vízigény Duna vízgyűjtő Tisza vízgyűjtő Országos összesen lakosság (közműről) 133 43 176 ipar 2491 1495 3986 öntözés 445 1135 1580 halgazdaság 112 154 266 Összesen 3181 2827 6008 III.-9. táblázat A felszín alatti vízkészleteket terhelő vízigények és a tényleges vízkivételek (1980) vízigény Tényleges vízkivétel lakosság 1364 millióm /év Î---------------87 0 millió m3/év ipar 445 millió m3/év 335 millió m3/év mezőgazdaság 187 miihó m3/év 72 millió m3/év Összesen 1996 millió m3/év 1277 millió m3/év III. —10. táblázat Magyarország összes vízigényei és tényleges vízhasználatai (1980) milliárd m3/év Vízigény Vízkivétel Lakosság* 1540 970 Ipar 4431 3135 Mezőgazdaság 2033 687 összesen 8004 4792, azaz 435 m3/fő/év * Közműről kiszolgáltatott víz, melynek 50%-át közvetlenül a lakosság, 20%-át a közületek, 30%-át az üzemek használták fel. 256
