Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 1. A vízgazdálkodás történeti fejlődése
1. A VlZGAZD ALKOD AS TÖRTÉNETI FEJLŐDÉSE A víz és a vízgazdálkodás gazdasági jelentősége és társadalmi szerepe Magyarországon — sóik más országhoz hasonlóan — átalakulóban van. A vízgazdálkodással kapcsolatos társadalmi ráfordítások gyors ütemben növekednek; ugyanakkor terjednek és súlyosbodnak a vízháztartási, a vízminőségi és vízi környezeti állapotban bekövetkezett változások. Bár a költségek és gondok növekedése helyenként és esetenként változó, végső oka egyetlen körülményre vezethető vissza: a vízhasználatok és más, a hidrológiai folyamatokat módosító emberi beavatkozások növekedésével egyre élesebbé válik az ellentmondás az ország vízháztartási, vízminőségi és vízi környezeti folyamatainak természeti (tartalmi) egysége és az ezekre vonatkozó ismeretek, illetve tevékenységek és döntésék társadalmi megosztottsága között. A történeti fejlődés áttekintésének egyik fontos feladata az ellentét kialakulását és kiéleződését előidéző tényezők és folyamatok feltárása; ez szolgálhat ugyanis alapul és tanulságul a jövőbeli fejlesztés lehetőségeinek, feltételeinek tisztázásához. A magyar vízgazdálkodás történeti fejlődésével foglalkozó korábbi munkák — néhány úttörő kezdeményezéstől eltekintve — ágazat-cent- rikusak; tartalmuk a nagyszabású vízrendezések és ármentesítések utáni időszakra, valamint lényegében a műszaki és hidrológiai vonatkozásokra korlátozódik. A víz mint erőforrás és veszélytényező társadalmi szerepének és gazdasági jelentőségének tágabb körű, valamint hosz- szabb távlatú feltárása egyrészről csak a közelmúlt években vált a tudomány és a gazdaság irányítás kiemelt fontosságú feladatává; másrészről az egyéb történettudományi szakterületeken is csak az utóbbi években történt meg a vízügyi történetünk oknyomozó feltárásához nélkülözhetetlen előrehaladás. 1.1. A magyar vízgazdálkodás főbb történeti korszakai A víz társadalmi szerepe és gazdasági jelentősége alapján a magyar vízgazdálkodás történeti fejlődésében két főbb korszakot lehet megkülönböztetni. 1. A honfoglalástól a 18. és 19. századbeli nagyszabású vízrendezésekig tartó ökológiai irányzatú korszakban a vízgazdálkodás és a gazdasági fejlődés súlypontját az ország hidrológiai és ökológiai potenciáljának hasznosítására irányuló tevékenység alkotta. 2. a 18. század végén kezdődött és a 19. század végével meghatározó jelentőségűvé vált — napjainkig tartó — technológiai irányzatú korszakban a vízgazdálkodás súlypontja fokozatosan a vízkárelhárítási és a vízszolgáltatási tevékenységre, valamint a vízhasználat államigazgatási szabályozására tolódott át. A vízgazdálkodás ökológiai jellegű korszaka Az ember a hidrológiai adottságokon keresztül tudja természeti környezetének számára kedvező, vagy kedvezőtlen voltát viszonylag egyszerűen és hatékonyan befolyásolni, szabályozni. Különösen sikeres az ökológiai irányzatú vízgazdálkodás azokon a területeken, ahol a természeti környezet más alapvető tényezői (a hőmérsékleti viszonyok és a talajadottságok) kedvezőek és az ökológiai potenciál alakulásában a víznek van korlátozó, illetve meghatározó szerepe. Bizonyára nem véletlen, hogy a történeti fejlődés gyökerei a melegebb éghajlatú folyóvölgyekben 5—6 ezer évvel ezelőtt kialakult folyami civilizációkig nyúlnak vissza. Egyiptomban és Mezopotámiában ugyanúgy, mint Indiában, Kínában és Közép-Amerikában az ókori birodalmak gazdasági, politikai és katonai sikereinek alapját egyrészről a terület termőképességének nagyszabású és magas színvonalú vízszabályozásokkal elért növelése, másrészről a vízi közlekedés és szállítás előnyeit jól hasznosító kereskedelmi, államigazgatási és katonai szervezet kialakítása biztosította. A Kárpát-medencében a honfoglalás korszakában kialakult és a többszöri háborús pusztulások ellenére egészen a 19. század közepéig fennmaradt ártéri gazdálkodás jó példája a mérsékelt éghajlatú területek és a feudális társadalmak adottságainak megfelelő a folyami civilizációk ökológiai irányzatú gazdálkodásának. A magyarság a vizekkel való gazdálkodás alapjait valószínűleg már Közép-Ázsiában, illetve az onnan történt többszöri nyugatabbra te229
