Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 4. Az ágazatok fejlődésének vízgazdálkodási kapcsolatai
A húsipar a baromfifeldolgozás, az állattenyésztés fejlődésével összhangban növekszik. Fontos követelmény a nagyfokú piaci rugalmasság és a termékválaszték bővítése. A szakágazat termelésbővülése a meglevő telephelyeken történik, de további termelőszövetkezeti húsfeldolgozó üzemeik létesítése várható, amelyek területi elhelyezkedése még nem ismeretes. A malom- és takarmányipar kapacitását jelentősen nem bővítik, és a rekonstrukciók során száraz technológiákat is kialakítanak. A sütőipar szűk keresztmetszeteinek megszüntetésére a kapacitások fejlesztése továbbra is kiemelt feladat. Ezek a fejlesztések helyi jellegűek. A nagyobb települések igényeinek kielégítése döntő jelentőségű feladat (Budapest, Miskolc). A növényolajipar üzemeinek rekonstrukciója mellett — a termésátlagok növekedése arányában — sor kerülhet a martfűi üzem bővítésére A söriparban főleg a meglevő üzemek rekonstrukcióival, illetve az ezekkel együtt jelentkező frissvízhasználat és vízminőségi igény növekedéséből adódó szükségletekkel kell számolni. A szesziparban a szennyvízelvezetés kielégítő megoldását kell a fejlesztés során biztosítani. Az élelmiszeripar nagyobb mértékű fejlődése főleg a meglevő létesítményekre alapozott vízgazdálkodási fejlesztésekkel megoldható. Az egyes szakágazatok nagy számú és különböző termékeket előállító üzemei az ország területén szétszórtan elhelyezkedő (megyeszékhelyekhez, városokhoz és egyéb kiemelt) településekhez kötődnek. A közegészségügyi szempontból főleg ivóvízminőségű vizet felhasználó iparág fejlesztésénél az ivóvízkészletek fokozottabb igénybevételével, illetve a közüzemi vízellátó művektől vásárolt vízmennyiség növekedésével is számolni kell. Az élelmiszeripari fejlesztések és a kommunális igények összhangját a gazdaságosság feltételei mellett biztosítani kell. Az élelmiszeripari eredetű szennyvizek elhelyezésénél fokozott szerepet kaphatnak a kommunális szennyvíztisztító telepek. A továbbiakban is szorgalmazni kell az élelmiszeripari szennyvizek és iszapok mezőgazdasági elhelyezését. 4.5. A közlekedési ágazatok vízgazdálkodási kapcsolatai A közlekedés és a vízgazdálkodás sokrétű kapcsolata három, jellegében egymástól független területen valósul meg, melyek: — a közlekedési és a vízgazdálkodási hálózatok kapcsolata (találkozása, kereszteződése); — a közlekedési ágazat vízhasználatai: víz- szükséglete és használtvíz kibocsátása, valamint a közlekedési hálózatok forgalmával és fenntartásával kapcsolatos, elsősorban területi jellegű vízszennyezések (ide sorolva a hajózás vízszennyezéseit is); — a közlekedés egyik alágazatána'k, a vízi közlekedésnek mederbeni (in situ) vízhasználata, ahol a vízgazdálkodásra elsősorban a vízi közlekedési pálya kialakítása és fenntartása hárul. A továbbiakban a közlekedés helyzetének és várható fejlődésének összefoglaló értékelése után a fenti témacsoportoknak megfelelően tárgyaljuk az ebből fakadó vízgazdálkodási következményeket, ill. feladatokat. A közlekedés helyzete és fejlődése A tervgazdálkodás elmúlt három évtizedében a vasúti, közúti, légi és vízi személy-, ill. áru- szállítást, valamint a csővezetékes anyagszállítást magában foglaló ágazat, a naturális teljesítmények alapján a legdinamikusabban fejlődő ágazat volt. A szállítási teljesítmények növekedése egyes területeken és időpontokban a bruttó nemzeti termelés növekedési ütemét is meghaladta (II.—50. táblázat). II.-50. táblázat A szállítási teljesítmények növekedése (1960 = 1) 1960 1970 1980 Bruttó nemzeti termelés 1 1,8 2,9 Nemzeti jövedelem Személyszállítási 1 1,7 2,7 teljesítmények 1 1,7 ЗД Áruszállítási teljesítmények 1 1,8 2,9 A személyszállítási teljesítmények dinamikus növekedésén belül a tömegközlekedés kisebb mértékű, amint ezt a II.—51. táblázat adatai is szemléltetik. II.-51. táblázat A személyszállítás fejlődése 1960 1970 1980 Személyszállítási teljesítmények (1960 = 1) 1 1,7 3,1 Ezen belül:- tömegközlekedés 1 1,3 1,7- egyéni és közületi közúti közlekedés 1 3,9 11,5 Részesedés az összteljesítményből (%): — tömegközlekedés 85 67 46- egyéni és közületi közúti közlekedés 15 33 54 A helyközi tömegközlekedésben a légiközlekedés után — melynek viszont volumene nem számottevő — a közúti közlekedés teljesítménynövekedése a meghatározó, míg a vasúti közle210
