Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 4. Az ágazatok fejlődésének vízgazdálkodási kapcsolatai
II.-49. táblázat Ásványi nyersanyagtermelés, felhasználás, bányászati víztermelés, vízhasználat (1978) Hazai nyersanyagBányászati víztermelés Bányaüzemi termelés felhasználás frissvízhasználat használt és szennyvíz kibocsátás millió m3/év millió m3 /év Szén millió t/év külszíni fejtés 8,5 mélyművelés 17,2 összesen 25,7 28 150 12,5 9,5 Szénhidrogén kőolaj millió t/év 2,2 10,5 12 14,0 13,5 földgáz millió m3 /év 7,4 8,5 Bauxit külszíni fejtés millió t/év 0,4 mélyművelés 2,5 összesen 2,9 2,3 200 2 1,7 Vasérc millió t/év 0,5 4,2 Mangánérc millió t/év 0,1 Bentonit ezer t/év 82 Dolomit millió t/év 1,2 Kavics millió m3 folyami 4 egyéb 10 összesen 14 megépült bánya fenntartása, és (különösen a művelés megindítása. A szénhidrogén-, és különösen az olajbányászatban a cél (az ezredfordulóig) a termelés szinten tartása. Ennek érdekében általánosan alkalmazni kell a másodlagos (víz, vagy gázbe- saj tolást a rétegenergia pótlására) és esetenként a iharmadlagos (víz -f- vegyszer besajtolás) kitermelési módszereket. Az olajbányászat súlypontja változatlanul az Alföldön lesz, de a másodlagos termelés miatt várhatóan növekedni fog a Dunántúl olajtermelésében a víz szerepe. A nem fémes ásványok, valamint az építőanyagok bányászatának fejlesztése során számottevő vízgazdálkodási feladatúik és következmények valószínűleg nem jelentkeznek. Jelentősebb vízgazdálkodási vonatkozásai vannak a kavicstermelésnek, részben a folyami kotrásoknak a partiszűrésű víztermelési lehetőségekre gyakorolt hatása, részben a bányagödrök hasznosításával való kapcsolatok miatt. Az ásványkészletek feltárásának és bányászatának vízgazdálkodási kapcsolatai lényegében az alábbi négy vonatkozásban jelentkeznek: — a bányák vízellátása, valamint a szennyvizes hulladék elhelyezése ; — a bányák vízvédelme és a bányavizek hasznosítása; — a bányák felhagyásának vízgazdálkodási vonatkozásai ; — az ásványkészlet-kutatás vízgazdálkodási kapcsolatai. A bányák vízellátása, valamint hulladék- és szennyvízelhelyezése A bányák szociális vízigényeinek kielégítése a kőbányászatot kivéve általában nehézség nélkül (többnyire a vízvédelemhez kapcsolódva) megoldott, ill. megoldható. A vízellátás és a szociális szennyvizek elhelyezésének lehetőségeit a helyi adottságok határozzák meg. A technológiai vízhasználatok elsősorban vízminőségi szempontból érdemelnek figyelmet. Ezek közül a szén- és éromosóknak a befogadó patakokat terhelő, szennyező hatása az utóbbi évek vízminőségvédelmi intézkedéseinek következtében helyenként megszűnt; összességében csökkent. Az olajbányászat egyfelől az olajjal együtt szükségszerűen vizet is termel, másfelől vizet sajtol vissza az olajtárolóba. A bányászat kezdeti időszakában viszonylag kevés vizet termelnék, amit szennyezettsége miatt általában egy nem olajat tároló rétegbe nyomnak vissza. A rétegenergia csökkenésével a másodlagos vízbesaj- tolásos termelési módot alkalmazzák, aminek első fázisában a kitermelt vízmennyiségen kívül még más vízforrásból származó vízre is szükség van. A termelés végső szakaszában ismét víz196
