Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 4. Az ágazatok fejlődésének vízgazdálkodási kapcsolatai
II.-38. táblázat Párolgás az évi csapadék %-ában % Csupasz föld 30 Gabona 40 Kapás növények 45 Évelő növények 65 Erdő (lucfenyő) 70 Nyílt vízfelület 75 Mocsaras rétek 100 II—39. táblázat Különböző fafajok transpirációs koefficiensei (Polster után) Fafaj TK Tölgy 344 Nyír 317 Erdeifenyő 300 Vörösfenyő 257 Lucfenyő 231 Bükk 169 II.-40. táblázat Napi átlagos transpiráció 40—50 éves állományokban nyáron (Polster után) Fafaj Levéltömeg kg/ ha Transpiráció levél (gH20/g nedves súly) állomány (1/ha) (mm) Nyír 4 940 9,50 47 000 4,7 Vörösfenyő 13 950 3,24 47 000 4,7 Lucfenyő 31 000 1,39 43 000 4,3 Bükk 7 900 4,93 38 000 3,8 Erdeifenyő 12 550 1,88 23 500 2,4 A táblázatból látható, hogy a fényigényes fafajok meglehetősen nagy vízmennyiséget igényelnek az egységnyi szárazanyag előállításához, míg azV árnyéktűrő fafajok lényegesen takarékosabban hasznosítják a vizet. Az egyes fafajok transpirációját még viszonylag megbízható pontossággal meg lehet állapítani; az egyes állományokét már sokkal nehezebb. Átlagosan azzal lehet számolni, hogy az egyes állományok a II.—40. táblázat szerinti vízmennyiségeket veszítik naponta transpirá- oió formájában. Ha a napi értékeket 120 napos vegetációs időszakra vonatkoztatjuk, akkor Közép-Európában az erdők transpiráció útján 240—580 mm csapadéknak megfelelő mennyiségű vizet párologtatnak el. Meg kell azonban jegyezni, hogy a párolgás az erdőben nemcsak fizikai, hanem fiziológiai folyamat is, ezért a párolgás más szabályok szerint bonyolódik, mint a nyílt vízfelületen. A természetes erdőitársulásaink közül a bükk és cseres-tölgyes szálerdő állományok — az állományszerkezet függvényében — a légköri csapadék 15—30%-át tartják vissza intercepció formájában; ez hasznosítatlanul távozik vissza a légkörbe. Talajtani kutatások szerint erdőtalajaink — szerkezetüktől, a termőréteg vastagságától függően — a légköri csapadéknak mintegy 20—25%-át képesek tárolni. A légköri csapadéknak 40—50%-a a talajról (evaporáció, felszíni elfolyás), illetve a talajból transpiráció, felszín alatti elfolyás) közvetlenül jut vissza a víz körforgalmába. Az erdőtalaj nedvessége a talajfelszín közelében és a mélyebb rétegekben alacsonyabb, mint a fedetlen területeken. Az erdők úgy funkcionálnak mint egy, a nap energiájával működő, hatalmas szivattyúrendszer. E sajátságuk lehetőséget biztosít arra, hogy — meghatározott körülmények között — költséges műszaki berendezések helyett, kisebb területeken a művelési ágak megváltoztatásával és erdők telepítésével oldjuk meg a rendszeresen jelentkező belvizek gondját. Ez megoldást jelenthet például a Tisza II. térségében található kisebb, mélyebben fekvő, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy csak költséges meliorációval alkalmassá tehető területekre, ahol a belvízmentesítésre az erdősítés olcsóbb és gazdaságosabb módszer, mint a költséges műszaki belvízrendezés. Emellett az erdők a vizek szivattyúzása során élőfakészletet is termelnek és így nemcsak a szivattyúzás üzemanyag-költségét takarítják meg. Ilyen jellegzetes terület a magasvezetésű csatornák mentén kétoldalt húzódó sáv, amelyben a belvízveszély fokozottan áll fenn. Ebben a sávban szintén az erdősítés a természetes és gazdaságos megoldás. Ebben az esetben azonban fokozottan áll fenn az a követelmény, hogy az ökológiai rendszer valamennyi lényeges elemét egymással összefüggésben kell vizsgálni és az alkalmazandó módszer kiválasztásánál az egész rendszer működésének hatékonyságát kell szem előtt tartani. Elkerülendő például az a mai gyakorlat, hogy a csatornák mentén telepített erdősávokat kivágják, mert az nehezebbé teszi a repülőgépes vegyszerezést, mivel csak egy szempontot, a repülőgép könnyebb navigációs lehetőségét veszik figyelembe. Valamennyi szempont figyelembevétele esetén már világossá válna, hogy a repülőgépes növényvédelem költségeiben jelentkező megtakarítás messze kisebb, mint ameny- nyl költségtöbblet jelentkezik az erdősávok kivágása miatt a belvízrendszer szükségszerű kiépítése következtében. 184