Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 1. A vízgazdálkodás természetföldrajzi és vízháztartási adottságai
í. a vlzGAZD Alkod As természetföldrajzi ÉS VÍZHÁZTARTASI ADOTTSÁGAI A vízgazdálkodás feladata a természetes vízháztartási viszonyoknak a társadalmi-gazdasági igények szerintii szabályozása. A vízviszonyok szorosan összefüggnek a térszín ökológiai potenciáljával. A térszín ökológiai folyamatrendszerét meghatározó és alakító természeti tényezők három csoportba sorolhatók (I.—1. ábra): — a térszín domborzata, geológiai szerkezete, kőzettani felépítése és más — időben gyakorlatilag állandónak tekinthető — adottságpk; (a) — azok a külső tényezők, amelyeknek alakulása gyakorlatilag függetlennek tekinthető az adott hely térszíni viszonyaitól (napsugárzás, global sugárzás, csapadék és a Föld belsejéből kiinduló geológiai hatások); (b) I ______________________________________I I.—1 . ábra. A vízháztartás kapcsolódása a térszín fizikai és ökológiai folyamatrendszeréhez — azok a helyi belső tényezők, amelyek közvetlenül részesei a térszín fizikái és ökológiai folyamatainak, s amelyek alakulására a további helyi tényezők és folyamatok vissza is hatnak (a ténszín hő- és vízháztartása, talajtani és geohidrológiai adottságai, valamint a növényzeti viszonyok). (c) Ha e tényezők valamely feltételezett egyensúlyi helyzetéhez viszonyítva bármelyikben tartós, vagy állandó változás következik be, ki- sebb-nagyobb mértékben a térszíni folyamat- rendszer minden tényezője módosul, és új egyensúlyi állapot csak valamennyi tényezőre vonatkozóan, együttesen alakulhat ki. A térszín bármely fizikai és ökológiai változásának hatása van a vízháztartásra; a bekövetkezett változások hatásainak továbbvitelében pedig fontos szerepe van a vízinek. A vízgazdálkodás tudatos beavatkozás a térszín víziháztartási viszonyaiba, folyamataiba. E beavatkozások egyrésze csupán átalakítja a térszín fizikai és ökológiai folyamatait (vízrendezés, tájrendezés, tározások). A beavatkozások másik része a természetes vízháztartásba közbeiktat egy alapvetően technológiai jellegű fo- lyamatciklust, amelynek során a víz egy időre teljesen kikerül természetes környezetéből, s többnyire csökkentett mennyiséggel és jelentős minőségi károsodással kerül vissza (ipari víz- gazdálkodás). A vízgazdálkodásnak ismernie kell saját és a terület természeti lehetőségeit; azt, hogy milyen mértékig változtathatja meg a természeti viszonyokat anélkül, hogy akadályozná a térszín más ökológiai potenciáljára alapozó népgazdasági tevékenységet. A vízháztartási vizsgálatok tehát a vízgazdálkodás közvetlen és közvetett lehetőségeinek a felismerését szolgálják. A térszín fizikai és ökológiai folyamatainak (I.—1. ábra) egymáshoz kapcsolódásából következik, hogy a vízháztartási folyamatokat nemcsak a direkt vízgazdálkodási célú beavatkozások befolyásolják, hanem ipás, a térszín egyéb hasznosítása érdekében elvégzett munkálatok is; mint jöéldául a bányászat, az erdőgazdálkodás, a mezőgazdálkodás, a településfejlesztés stb. A vízháztartási vizsgálatok másik feladata: e tevékenységekkel szemben megfogalmazni a 13
