Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése

között csak a talajvíztárolón keresztül csapolód- hatnak meg, ha a felső 50 m-es mélységszakaszt ide soroljuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a feláramló rétegvíz minden függélyében a felszínig jut, hanem a 20—50 m-es mélységszakaszban oldalirányban a legközelebbi erózióbázis felé mozog. Különösen így van ez ott, ahol a talajvíz a mélyebb terület ellenére a löszös vagy homokos felszín miatt erőteljesebb csapadékutánpótlást kap.

A dombvidéken a megcsapolást a nagyobb völgyek erózióbázisokként jelentik. A kisebb völgyekbe és a domboldalakon kilépő rétegvízforrásokkal nem számoltunk, mivel ennek a helyi vízforgalomnak regionális vízgazdálkodási jelentősége nincs.

A felülről történő közvetlen (réteg kibúvásokon), vagy közvetett (talajvíz, illetve vízfolyások) beszivárgáson felül említésre méltó még a hegyvidékek peremén a karsztvíztárolóból a rétegvízbe való átlépés. (A Bakony ÉNy-i peremén 43 ezer m3/d; a Bakony—Várpalotai medencerészben 3 ezer m3/d; a Vértes, a Váli-víz esetében 9 ezer m3/d; a Bükk hegység D-i peremén 57 000 m3/d).

Az országhatáron át történő oldalirányú terA negyedkori-pliocén hidegvíztároló rétegösszlet természetes és mesterséges vízforgalma

I.—21. táblázat

Sorszám

Tájegység megnevezése

Terület

(km2)

Term.

(103 m3/d)

Vízforg. (mm/év)

Д h term, (m)

Vízterm. (103m3/d) (♦ karsztvízbe)

Д h mest. (m)

(10 ‘b-d‘‘)

(+ karsztvízből)

í.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

í.

Kisalföld ÉNY

К 1100

50

17

+

О

V»

10-/о

Kisalföld DNY

В 2400

150

22

—

70-3-/10

3.

Kisalföld DNY

К 1600

150

34

+ 2

20

—

47/4.

Kisalföld DK

В 1100

20 + 43

19

—

О

+

U)

KJ\

(5

)-/8

5.

Kisalföld DK

К 1700

63

21

+ 2

10-1

8/6

6.

Zala

В 2400

100

15

—

30-1-/12

7.

Zala

К 600

100

60

+ 5

20-1

33/33

8.

Balaton

В 1600

18

04

—

20-1-/13

9.

Dráva

В 3500

200

21

—

65-1-/19

10.

Dráva

К 2000

200

37

+ 2

80-2

50/20

11.

Kapos

В 3100

80

940-2-/6

12.

Kapos

К 500

80

58

+ 5

40-3

32/27

13.

Sió—Sárvíz

В 1900

50+3

10

—

20

—-/14.

Sió—Sárviz

К 200

53

91

+ 5

5-1

50/25

15.

Duna jobb

В 1800

Tf

+

О

О

20

—

5

0-1-/28

16.

Duna jobb

К 1000

104

24

+ 2

3050/17.

Duna bal

В 3500

225

24-2

80-1

32/23

18.

Duna bal

К 2500

225

33

+ 3

50

—

30/

19.

Alsótiszavölgy

В 1800

270

54-5

100-2

30/28

20.

Alsótisza völgy

К 1800

270

35

+ 8

200-6

12/12

21.

Középtiszavölgy

В 1200

120

37-3

60-2

33/25

22.

Középtiszavölgy

К 3500

120

13

+ 5

100-5

7/6

23.

É-i hegyvidék előtere

В 1400

100+57

3960-5-19

24.

É-i hegyvidék előtere '

К 3900

157

14

+ 5

30-2

8/10

25.

Szamosköz

В 400

35

32-5

10-2

18/13

26.

Szamosköz

К 1500

35

8

0,0

20

—

47/27.

Nyírség—Rétköz

В 1200

75

23-5

60-4

13/13

28.

Nyírség-Rétköz

К 1100

75

17

+ 2

20

—

34/29.

Nyírség-Hajdúság

В 2500

90

13-5

100-7

7/6

30.

Nyírség -Haj dúság

К 3500

90

9

+ 5

60-4

5/4

31.

Körös—Maros

К 4000

100

10

+ 5

90-5

5/5

1560

13/9

В:

1633

20-5

785-3

11/9

К:

1872

22

+ 4

785-3

15/9

Verni. = a réteg- és talajvízszint természetes átlagos különbsége

^bmest.= a termelés hatására létrejött átlagos rétegvízszint-süllyedés b = vertikális átszivárgási tényező

96