Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - Bevezetés
BEVEZETÉS A víz természetes, véletlen körforgása, a föld vízkészletének rendszeres megújulása: a vízkincs újratermelődésének természetes folyamata. A víz, a fejlett társadalmakban nemcsak a természeti, hanem a társadalmi környezetben is állandó mozgásban, 'körforgásban van. A víz kinyerése a természetes környezetből, a felhasználás helyére való szállítása, alkalmassá tétele a felhasználásra, szétosztásra, különböző társadalmi gazdasági célokra való szolgáltatása, a használt vizek elvezetése, a használt vizek tisztítása, visszavezetése a természetes vízkészletbe, a víz kártételeinek elhárítása, mint legfontosabb állomások jelzik a víz mozgásának pályáját a társadalmi környezetben. E két körfolyamat egymással szoros kölcsönhatásban van és ez a kölcsönhatás állandóan fejlődik. A víz- gazdálkodás ezeket a körfolyamatokat szabályozza a társadalom igényeinek megfelelően. A vízgazdálkodás fejlesztését szolgáló Vízgazdálkodási Keretterv — a vízgazdálkodás jelenlegi állapotát elemző adatfeltárás — felméri a rendelkezésre álló vízgazdálkodási és vízépítési technológiákat, ezek fejlődési irányvonalát, a társadalomnak a vízgazdálkodással szemben támasztott igényeit, és ezeket — közgazdasági eszközökkel — a természeti erőforrásként kezelendő adottságokkal, az ország hidrológiai viszonyaival veti össze. Ez az összevetés mérlegmódszerekkel történik, össze kell vetni: — a természeti erőforrásokat — a vízkészleteket — az ezek kihasználására rendelkezésre álló (megépült) vízgazdálkodási kapacitásokkal (készlet-kihasználtsági mérleg), — a meglevő kapacitásokat a tényleges kihasználtsággal (kiapacitás-lkihasználtsági mérleg), — a tényleges igényt a meglevő kihasznált, kapacitásokkal és a vízkészlettel (igénykielégítési mérleg). A természeti viszonyok feltárása tehát elsősorban e mérlegmódszerek megfelelő oldalának meghatározását szolgálja vagyis a vízkészletet, mint természeti erőforrást a meglevő és a távlatban kiépítendő, a társadalmi igényeknek megfelelő vízgazdálkodási, vízépítési kapacitások jellege szerint kell tárgyalni. Az ország természeti — elsősorban hidrológiai — adottságainak, a (társadalmi igények szempontjából való vizsgálata, a vízgazdálkodás kialakult ágazatainak szempontjai szerint csoportosítva történik. A társadalom (az ember) a víznek az — anyagát, a H20-t, élelmiszerként, nyersanyagként, technológiai segédeszközként, szállítóeszközként, hulladékelhelyezőként stb.; — a mozgó víz által hordozott energiáját elektromos energiatermelésre, szállításra, magának a víznek kisebb-nagyobb távolságokra való eljuttatására stb.; — a biológiai potenciálját az ember életkörülményeinek biztosítására, javítására, hús- és növénytermesztés biológiai feltételeinek megteremtésére használja fel. A víznek a három felsorolt hasznosítható tulajdonsága mellett, az ember, a társadalom szempontjából káros, sőt veszélyes tulajdonsága is van : — nagyvíz idején a mezőgazdasági termést, a közlekedés zavartalanságát, sőt emberi életeket is veszélyeztethet; — a víz által hordozott potenciális energiából származó, kinetikai energia eróziót okoz a terepen, a vízfolyásokban ; — a víz biológiái potenciálja emberi, állati vagy növényi életet, egészséget veszélyeztető kórokozóiknak, szennyezéseknek is bázisa lehet. A vízgazdálkodás feladata a felsorolt három hasznos tulajdonság kihasználása, illetve a három veszélyes tulajdonság okozta károk elhárítása. A természeti adottságok, a hazai vízkészletek tárgyalása e szempontok szerint történik. A tárgyalás legközvetlenebb módját maga a természet diktálja azzal, hogy a víz földi körforgásában részt vevő vízfajták jellege olyan mértékben különbözik, hogy azokat eltérő módszerekkel lehet csak tárgyalni. Így külön kell elemezni a hidrometeorológiai tényezőket (a párolgást, a csapadékot) külön a felszíni és külön a felszín alatti vizeket. A felsorolt vízfajták egyetlen nagy rendszerben lejátszódó folyamatnák, a víz földi körforgásának elemei. Ennek a rendszernek egy rész- rendszerét, hazánk vízforgalmát vizsgálva megállapítható, hogy a felsorolt vízfajták folyamatai egymással összefüggésben alakulnak. Ezzel a bonyolult folyamattal, az ország vízháztartás1! vizsgálatával foglalkozik az I. fejezet. 11
