Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
A Túr az 1927—1930. években történt szabályozása során a folyó 11,5 km-énél Sonkád község határában vasbeton fenékgát épült, mely 1952. évben alámosás következtében, összedőlt. A mű célja az volt, hogy a folyó esését mérsékelje, továbbá, hogy a régi Túr medrébe a duzzasztógát előtt épült osztózsilipen át 5 m3/s max. mennyiségű viziet juttasson. A mű megsemmisülése után helyette egy ideiglenes jellegű rakatos rőzsemű készült, mely szükségszerűen ma is betölti feladatát. Ez az ideiglenes mű azonban állandó költséges fenntartást igényel, nem teljesen megbízható, és erősen vízáteresztő. Különösen utóbbi körülmény esik súlyosan kifogás alá ma, amikor az öregtúr mentén létesült öntözések a teljes vízmennyiséget igénylik. Szükséges tehát egy végleges jellegű vasbeton műtárgy megépítése. Egy ilyen kedvezőtlen altalajra építendő műtárgy előállításának költsége 3,7 millió Ft. 1980-ig építendő összes szabályozási művek költsége tehát a Túron, 1. Mederszabályozási művek 1,3 millió Ft, 2. Sonkádi duzzasztómű 3,7 millió ET, összesen: 5,0 millió FT. Az 1980 után még mintegy 20 kanyarulat rögzítésével kell számolni. Ezeknek összes költsége még 2,4 millió Ft. A Túr-szabályozás fejlesztésének ösz- szes költsége tehát 7,4 millió Ft. 2.23 Gazdaságossági vizsgálatok Az árvízvédelmi munkák gazdaságosságának kérdésével kapcsolatban a 2.21 alatti egyes tételeknél a fajlagos költségeket kimutattuk. Tekintettel arra, hogy a feladatokat már meglévő árvízmentesítési és árvízvédelmi művek megerősítése és korszerűsítése képezi, a kapott mutatók csak tájékoztatás célját szolgálják. Gazdaságossági becsléssel a 3.1 alatt foglalkozunk. A folyószabályozási munkák nagy része a középvízi meder rögzítését és a partok bevédését biztosítja. Ennek gazdaságossága számszerűleg nem mutatható ki, csupán jellemezhető az árvízvédelmi biztonság fokozódásával, a hajózási lehetőségek alapjainak megteremtésével, a meder állandósítása révén a partmenti területek eredményesebb és biztonságosabb hasznosításával, stb. — A hajózás érdekében tervezett munkálatok kedvező hatása nyilvánvaló, gazdaságossága is vitán felül áll. A gazdaságosságot nagymértékben fokozná, ha megvalósulna a szovjet áruk vízi szállítása. 2.3 Javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indoklása 2.31 AZ ARVlZMENTESlTÉSI és az árvízvédelmi teendők sorrendje ÉS A SORRENDISÉG INDOKOLÁSA A terület árvízvédelmi töltéseit az 1947—48. évi felső-tiszai árvízikatasztrófa után az 1962. év tavaszáig érvényben lévő árvízszintekhez előírt biztonságnak megfelelően magasították, és legnagyobb részben az erősítés munkáit is elvégezték. A rendelkezésre álló szűkös hitelkeretek miatt elmaradt az erősítés a magyar—szovjet egyezményben előírt 5%-os gyakoriságú vizekhez az Ax, A3 öblözetek Tisza-balparti töltésein, a 38—28 km közötti szakaszon, ahol az 1947—48-as árvíz alapján meghatározott szintnek megfelelően 70 cm-es biztonságra kiépített és erősített töltést a 0,5%-os vízhez csak magassági értelemben, sapkázással emelték. Szelvényerősítés nélküli, ugyancsak sapkázásszerű fejlesztés volt az 1925-ös árvíz után a Dx öblözet Tisza-balparti töltésen. Elmaradtak a rossz altalajviszonyok megjavításához szükséges védvonal-erősítési munkák és az alámosás veszélyét kiküszöbölő töltésáthelyezések. Az 1962. évi tavaszi árvízig a fejlesztés sorrendiségét ezen hiánypótlások szükségessége szabta meg. 1962. év tavaszán azonban a Túron olyan árvíz vonult le, amely a határ mentén 94 em-rel haladta meg az eddigi mértéadó árvízi szintet. Ez szükségessé tette, illetőleg teszi az eddig érvényben lévő mértékadó árvízszintnek úgy a Túr felső szakaszán, mint a Palád és Sáréger mentén való korrekcióját, illetőleg az árvízszint emelkedéssel erősen veszélyeztetett A3, A!, A2 öblözetek védvonalainak Túr, Sáréger és Palád vonatkozásban való sürgős fejlesztését, magasítását és erősítését. A fejlesztés munkáit a fentebb előadottak alapján a mellékelt táblázatban megadott sorrend szerint tervezzük elvégezni. Mint legsürgősebb jellegű munkát a 65 120 ha mezőgazdasági területtel és számos belsőséggel érdekelt At—A2—A3 öblözet Túr, Palád, Sáréger töltését a II. ötéves terv keretében kell elvégezni. Ugyancsak a II. ötéves terv keretében végzendő el a fő védvonalak 0,9 millió Ft. költségű véderdő-telepítés munkái, valamint a gátőrház, szertár, munkásszállás építés, felszerelés-pótlás egy részének (3—8 millió FT.) munkái. A 2—7. sorrendben elvégzendő munkákat az érdekelt védvonalak állapota és az azokhoz kapcsolódó érdekeltségi terület indokolja. A 9—12. sorrendbe tartozó munkák közül belsőségi érdekeltségei miatt 1960—80. évek közé ütemeztük a benki és mérki körgátak erősítési, ill. építési munkáit. 2.32 A FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKLÁSA A) A Tisza A tervezett szabályozási munkálatok legnagyobb részét 1980-ig el kell végezni, hogy a káros meder- vándorlásoknak idejekorán elejét vegyük, és a tervben kitűzött célokat gazdaságosan megvalósíthassuk. Legelsőnek építendő ki a Záhony—Domb- rád közötti szakasz. Itt van szükség leginkább a hajózásra. Feltehető, hogy ennek a szakasznak a szabályozása és hajózásra való alkalmassá tétele esetén, mind a szovjet, mind a csehszlovák állam is be fog kapcsolódni a tiszai hajózásba. Ez a körülmény pedig igen nagy lendületet adhat a tiszai hajózás 15 13 TVK 113
