Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
Vegyi készleten az ásvány- és gyógyvíz esetében a készletben levő összes oldott szilárd alkotórész mennyiségét értjük. Ennek teljes meghatározása ma még nem lehetséges, egyes esetekben azonban megadható az ásvány- és gyógyvíz előfordulás egy adott időszak alatt elméletileg nyerhető összes szilárd alkotórészének mennyisége. Gyakorlatban hasznosít ható ásványkincsről — amin most nem a balneológiái szempontból értékelt ásványtartalmat, ill. gyógytényezőt, hanem az ipari nyersanyagként fel- használásra kerülő ásványkincset értjük — csak néhány előfordulásnál, s csak egyes különleges alkatrészekkel kapcsolatban beszélhetünk. Az ásvány-, hév- és gyógyvíz utánpótlásának módját, vízjárását az előfordulás földtani viszonyai határozzák meg. — A felszín közeli rétegekből származó hideg és langyos ásvány- és gyógyvíz (pl. keserűvíz, egyes kénes vizek, stb.) vízjárása és vízminősége általában a csapadék függvénye. — A nagyobb mélységből származó, de forrásokban felszínre jutó, vagy sekély kutakkal feltárt ásvány-, hév- és gyógyvíz a hozzá keveredő, s külső tényezők hatása alatt álló rétegvíz vagy talajvíz miatt szintén jellegzetes vízjárást mutathat (pl. a budapesti Gelért-fürdő forrásainak és a Duna vízjárásának kapcsolata). A mélyebbről fúrással feltárt hévíz általában egyenletes vízszolgáltatású. Egyes esetekben azonban a kút hozama a rétegenergia csökkenése, a béléscsőben történő lerakódás, a béléscső korróziója, kisebb nyomású rétegekbe való vízszökés vagy a sztatikus készlet fogyása miatt csökkenő tendenciát mutat. A mellékelt „Ásvány- gyógy- és hévizek” c. 1 : 500 000 méretarányú térképen feltüntettük az ásvány-, hév- és gyógyvízfeltárásra legkedvezőbb területeket és a jelenlegi előfordulásokat. Lehetőség szerint a feltárás szükséges mélységét is igyekeztünk megadni. A részletes tárgyalás során a 29. táblázatban közöljük a. a hideg, langyos és meleg ásvány- és gyógyvízelőfordulásokat, b. a hévízfcutaik és c. az Országos Földtani Főigazgatóság részére hasznosítás céljából átadott meddő szénhidrogénkutató fúrások hidraulikai és műszaki adatait. (Ez utóbbiak túlnyomó többsége lakott helytől távol van, ezért áltaáhan csak mezőgazdaságilag hasznosíthatók.) A táblázatban a vízminőséget a Papp Szilárd-féle beosztás számaival jelezzük. A kutak hőenergiáját szénegyenértékben fejeztük ki. Végül a 26. ábrán a terület legfontosabb gyógyvíz- és hévíz-kútjaát, ritkábban hévízhasznosításra átadott szénhidrogénkutató fúrásait és — tájékoztatás céljából — egyéb mélyfúrások szelvényét is közöljük. 2.452 Az ásvány-, hév- és gyógyvíz észlelése Területünkön 3 ásvány-, hév- és gyógyvíz előfordulást tartanak nyilván. Észlelésük megoszlik az üzemeltetők, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és az Országos Balneológiái Kutató Intézet között. Rendszeres, folyamatos észlelés és időszakos vegyvizsgálat lenne kívánatos. 2.453 Az ásvány-, hév- és gyógyviztartó kőzetek Az alaphegységet néhány mélyfúrás érte el. A medenceüledékek hévízfeltárásra mai ismereteink szerint nem kedvezőék, ill. nagyon kevéssé ismertek. A néhány hévizes kút a felső pannon ré- tegösszletből nyeri vizét. 2.454 Az ásvány-, hév- és gyógyvíztartók nyomása Adathiány miatt általánosítható megállapításokat nem tehetünk. A felső pannon-összletből nyert víz nyugalmi szintje általában a felszín felett 8—10 . méterre van. 2.455 Ásvány-, hév- és gyógyvízkészlet Feltárásra alkalmas hévízkészietet mai ismereteink szerint nem adhatunk meg. A hévízfeltárásra alkalmas rétegek 700—900 m mélységben vannak. Ásvány-, hév- és gyógyvízfeltárásra a terület kedvezőtlen. 2.456 Az ásvány-, hév- és gyógyvizek vegyi összetételei, hőmérséklete és gázossága Hideg ásvány-, ill. gyógyvíz a Nyíregyháza—Sóstói felszíni és csapadékvízből táplálkozó tó. Ennek alkálihidrogénkarbonátos vize balneológiailag is jelentős. A nyíregyházi hévízkutak vize jódos-brómos. A mátészalkai fürdő kútja alkálihidrogénkarbonátos vizű. A viszonylag nagy mélységben feltárt és feltárható hévizek hőfoka 50—60 C° közötti. 2.457 Az ásvány-, hév- és gyógyvízfeltárás lehetőségei A terület nem kedvező. Hévizet csak a nagyobb mélységben fekvő pannon összletből lehet feltárni (lásd még a 2.455 pontot). 3. BEFEJEZÉS 3.1 összefoglalás A fejezet sokrétűségére tekintettel a témakör rövid összefoglalása meg sem kísérelhető. E helyett kiemeljük a fejezetnek a gyakorlati vízgazdálkodás számára legfontosabb részeit, éspedig a 2.314 és 2.414 pontokat. (A felszíni és a felszínalatti vizek jelentősége a területi vízgazdálkodásban), valamint utalunk a XVII. Területi vízmérleg c. fejezetben foglaltakra, elsősorban a táblázatokra, amelyek összefoglaló módon tüntetik fel a terület különféle vízféleségeinek mennyiségi és minőségi viszonyait. 87
