Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
tároló réteg, valamint a rétegváltozások miatt a vízáramlás azonban csekély. A K-i és É-i területrészeken a Tisza és mellékfolyóinak környezetében durvaszemcséjű rétegekben foglal helyet a talajvíz, s itt a folyóvölgyek esésirányában jelentősebb talajvízáramlás is van. A nyírségi részen a talajvíz egyedüli táplálója a csapadék, az ÉK-i részeken a helyi csapadék mellett az országhatáron kívül fekvő területrészeikről is kap bizonyos utánpótlást a vízkészlet, talajvíz-hozzááramlás formájában. Kitermelhetőnek ítélt dinamikus talajvízkészlet az alábbi: A Tisza, Kraszna, Szamos és Túr törmelékkúpján — — — — — — — — 3,60 m3/s, A Bodrog-köztől D-re a tiszamenti területeken — — ---- — — — 0,30 mp/s. Ezen kívül a jelentéktelenebbb vízadó rétegek, valamint a finomhomok rétegek kitermelhető talajvízkészletét összesen 0,30 m3/s-ra becsültük. 2.424 A vízfolyások által befolyásolt területek talajvízkészletének jellemzése A Tisza jobbpartján, a folyó talajvízre gyakorolt közvetlen hatása, ahol a talajvízállás változása hűen követi a folyó vízállás-változását, a Tisza-partjától átlagosan 1,0 km, maximálisan 1,8 km és minimálisan 0,2 km távolságig terjed. Ezen túl helyezkedik el a közvetett hatás sávja, ahol több árhullám hatása már csak összegezetten és késleltetve érezhető. A második sáv határa a Tisza-partjától átlagosan 2,0 km, maximálisan 2,8 km, minimálisan 1,2 km távolságban helyezkedik el. A Tisza-balpartján a közvetlen hatás sávszélessége a folyópart mellett átlagosan 0,8 km, maximálisan 2,4 km, minimálisan 0,3 km, a közvetett hatás határa pedig a Tiszapartjátói átlagosan 2,0 km, maximálisan 3,2 km és minimálisan 0,8 km-ig terjed. A Tisza-hatás területsávját a 10. sz. térkép A mellékfolyók mentén a folyóhatás sávja a folyó partjától 100—200 m távolságig terjed. A partmenti vízforgalom 10—30 1/s km átlagos határértékkel jellemezhető. 2.425 A talajvízháztartás mesterséges megváltoztatásának lehetőségei A talajvízháztartás mesterséges megváltoztatásának lehetősége, valamint az elváltozás mértéke mindenütt a helyi adottságoktól és a műszaki beavatkozás jellegétől függ. A folyócsatomázás általában csak abban a partmenti sávban érezteti hatását, ahol természetes állapotában is a talajvízállás a folyó vízállás-váLtazósainak hatása alatt áll. A kitermelhetőnek ítélt dinamikus talajvízkészlet zömmel a csapadékbeszivárgásból származik. Ha mesterséges beavatkozással 7—10 m-nél mélyebbre süllyesztjük a talajvíztükröt, a csapadékból származó utánpótlódás megszűnik. Öntözött területeken a talajvíz nyári párolgási vesztesége csökken. Így a hasznosítható talajvízkészlet növekszik. Ennek mértéke az öntözési idény időtartamától és az öntözés folyamatosságától függ. A hasznosítható dinamikus talajvízkészlet növekedése öthónapos öntözési idényt számítva maximálisan 7—8 lit/s/km2 folyamatosan kitermelhető talajvízhozamot jelent. 2.426 A talajvízelőrejelzés A tavaszi maximális havi közepes talajvízállás várható értékére és az előfordulás valószínű hónapjára az egész területegységre vonatkozóan rendszeresen, minden évben készül talajvízállás előrejelzés, a már 1955-ben kidolgozott módszer szerint. A december közepén kiadott tájékoztató előrejelzés időelőnye 4—5 hónap, átlagos pontossága a csapadékviszonyoktól függően ±30 cm. A február közepén kiadott módosított előrejelzés időelőnye 2—3 hónap, átlagos pontossága a csapadékviszonyoktól függően ±15 cm. A területen jelenleg 8 db talajvízészlelő kút megfigyelése alapján készül az előrejelzés. A tavaszi maximum ismerete különösen azokon a területeken fontos, ahol talajvízből származó belvízképződés veszélye áll fenn. Ezen a területegységen a terepet 1 m-nél jobban megközelítő tavaszi maximum csak a Rétköznek Dombrád és Tiszaber- oel közé eső szakaszán fordul elő. E területen szélsőségesen csapadékos időszakban talajvízből származó belvízképződés várható. A talajvízjárás jellemzőinek ismeretében, átlagos, vagy attól eltérő csapadékviszonyok feltételezésével egyéb előrejelzés is készíthető, mint például a talajvízállás előrejelzése más időpontokra, vagy a későbbiek során esetleg a talajvízkészlet változásának előrejelzése. Igény hiányában ezekre még nem került sor. 2.427 A talajvíz vegyi összetétele A TALAJVIZEK KÉMIAI JELLEMZÉSE A VIZ ALTALANOS JELLEMZÉSE A felszínalatti vizeket vegyi összetétel szempontjából ugyanolyan összetevők és mutatók szerint bíráljuk, mint a felszíni vizeket, azzal a különbséggel, hogy az oxigénháztartás összetevőiből csak az ö2 fogyasztási értéket vesszük figyelembe, mert a felszínalatti vizek oldott Ö2 tartalma elenyészően csekély (lásd II. fej. 2.361.). A TALAJVIZEK KÉMIAI JELLEMZÉSE A VÉZ FELHASZNÁLÁSA SZEMPONTJÁBÓL A víz kommunális és ipari célokra való alkalmasságát keménység és szulfáttartalom szempontjából az alábbi táblázatok szemléltetik. Keménység : kategória nk° használhatóság I. 0— 15 minden esetben alkalmas II. 15— 25 minden esetben alkalmas III. 25— 45 csak esetenként alkalmas IV. 45— mindenre alkalmatlan 80
