Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
elbírálásánál a következő kémiai tulajdonságokat kell figyelembe venni: a) A vizek összes oldott sótartalma mg/lit-ben kifejezve. b) A vizek típusa, tehát az, hogy milyen az ol- dott só kémiai öszetétele; pl. Ca, Mg—HCO., típusú az a víz, amelyben az oldott sók többsége kalcium- hidrokarbonát és magnéziumhidrokarbonát. c) A víz Na %-a, amely megadja azt, hogy a vízben oldott sók hány egyenérték százaléka nátriumsó. i d) A víz fenoftáléin lúgossága szódában kifejezve mg/1. e) A magnézium viszonyszám, mely megadja, hogy az összes oldott kalcium és magnézium, sók hány egyenérték százaléka a magnéziumsó. f) Ha a víz kémiai javítást igényel, úgy a javítóanyagok mennyiségének kiszámításához megadandó a vízben lévő lúgossá váló sók mennyisége (szóda egyenérték). Az öntözővíz és talaj kölcsönhatását két alapvető csoportra bonthatjuk. Ezek: 1. Az öntözővíz közvetlen hatása a talaj tulajdonságaira, mely abban nyilvánul meg, hogy az öntözés, ill. az öntözővíz biztosítja a növény életéhez optimálisan szükséges vízmennyiséget. 2. Az öntözővíz közvetett hatása, azon fizikai, fizikokémiai, kémiai és biológiai folyamaton keresztül nyilvánul meg, melyek az öntözés következtében fellépő levegő, víz és sóforgalom megváltozásának eredményeképpen hatnak, s melyek együttes hatás végső eredményeként átmenetileg vagy véglegesen a talaj termékenységét is befolyásolhatja, megváltoztathatja. Az öntözést befolyásoló talajtani tényezők közül a következő főbb tényezőket kell kiemelni: 1. A talaj genetikus típusa, 2. A talaj mechanikai összetétele, 3. A vizetzáró réteg jelenléte és felszíntől való távolsága, 4. A talajvízszint mélysége, 5. A talaj kicserélhető Na ionjainak mennyisége, 6. A talaj oldható sókészlete, 7. A talaj szódatartalma. Az előzőekben ismertetett öntözővíz minőségi követelmények közül az öntözővíz megengedhető maximális sótartalma alapvetően függ a talaj sóforgalmának jellegétől, melyet a talaj mechanikai ösz- szetétele, a talajvízszint mélysége, a vizetzáró réteg jelenléte és annak mélysége, valamint a talaj eredeti sótartalma szab meg. Az öntözővíz megengedhető maximális Na százalékánál figyelembe kell vennünk mind az előzőekben! felsorolt tényezőket (mechanikai összetétel, talajvízszint-mélység, vizetzáró réteg), mind a szíkesedés mértékét kifejező kicserélhető Na ionok mennyiségét, az öntözővíz sókoncentrációját és az oldott sók kémiai összetételét, az anionok milyenségének megfelelően. A felsorolt tényezők és az öntözővíz megengedhető Na százaléka közötti összefüggést a 24. sz. ábra mutatja. Az ábrában közölt összefüggés jelenti azt, hogy minél nagyobb valamely talaj kicserélhető Na tartalma, annál nagyobb lehet az öntözővíz maximálisain megengedhető Na százaléka anélkül, hogy a szíkesedés veszélye fennállna. Hasonlóképpen mutatja az ábra azt is, hogy nem szikes talajok esetében annál kisebb az öntözővíz megengedhető Na százaléka, minél nagyobb a víz összes oldott sótartalma. Nem megfelelő kémiai összetételű öntözővíz esetén bizonyos körülmények között lehetőség nyílik az öntözővizek javítására. A javításnak két módja ismeretes jelenleg: a) A íkiis sótartalmú, de sok sót és esetleg szódát is tartalmazó vizek javítása közvetlenül az öntözendő táblára való adagolása előtt kémiai javítóanyaggal (gipsszel vagy más kalcium tartalmú anyaggal). b) A nagy sótartalmú vizek javítása, hígítással, azaz kis> sótartalmú, alacsony Na százalékú víz megfelelő arányban való keverésével. Ez utóbbi eljárás főleg kétéltű csatornák, holtágak vizének javítására alkalmas. A fenti tényezőket figyelembevéve, az öntözővizek felhasználhatóságának a táblázatban foglalt csoportosítását alkalmazhatjuk: (lásd 25. táblázat). Halászati szempontból a vizek három kategóriába sorolhatók: I. Elsődleges, legnagyobbfokú vízminőségi igény; a víz természetes állapotát a legmesszebbmenően biztosítani kell. II. Vízszennyezésektől messzemenően megóvandó vízterületek; fontos halászati és horgászati érdekek fűződnek hozzájuk. III. Jelenleg többé-kevésbé súlyosan szennyezett vízterületek; fokozatosan biztosítani kell a szennyezések megszüntetését, az ipari és halélettani szempontok összehangolását. 26a táblázat VEGYVIZSGÄLATOK Tisza A mintavételi hely megnevezése Tiszalöki duzzasztó előtt A mintavétel ideje 1960. III. 29. A víz hőfoka 9,3 pH érték 7,8 Vezetőképesség 1 cm —1 10—6 480 Lúgosság W° 2,0 összes keménység nk° 6,4 Cö3 keménység nk° 5,6 Kalcium (Ca++) mg/lit 36,9 Magnézium (Mg++) mg/lit 5,3 Nátrium (Na+) mg/lit 10,5 Kálium (K+) mg/lit 2,2 Klorid (Cl-) mg/lit 19,5 Szulfát (S04-----) mg /lit 25,1 ffidrokarbonát (HCÖ3—) mg/lit 222 Karbonát (C03-----) mg /lit 0 összes oldott sótartalom mg/lit 196 Na% 16,5 Na% 19,3 71
