Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

elbírálásánál a következő kémiai tulajdonságokat kell figyelembe venni: a) A vizek összes oldott sótartalma mg/lit-ben kifejezve. b) A vizek típusa, tehát az, hogy milyen az ol- dott só kémiai öszetétele; pl. Ca, Mg—HCO., típusú az a víz, amelyben az oldott sók többsége kalcium- hidrokarbonát és magnéziumhidrokarbonát. c) A víz Na %-a, amely megadja azt, hogy a víz­ben oldott sók hány egyenérték százaléka nátrium­só. i d) A víz fenoftáléin lúgossága szódában kifejez­ve mg/1. e) A magnézium viszonyszám, mely megadja, hogy az összes oldott kalcium és magnézium, sók hány egyenérték százaléka a magnéziumsó. f) Ha a víz kémiai javítást igényel, úgy a javító­anyagok mennyiségének kiszámításához megadandó a vízben lévő lúgossá váló sók mennyisége (szóda egyenérték). Az öntözővíz és talaj kölcsönhatását két alapvető csoportra bonthatjuk. Ezek: 1. Az öntözővíz közvetlen hatása a talaj tulaj­donságaira, mely abban nyilvánul meg, hogy az ön­tözés, ill. az öntözővíz biztosítja a növény életéhez optimálisan szükséges vízmennyiséget. 2. Az öntözővíz közvetett hatása, azon fizikai, fizikokémiai, kémiai és biológiai folyamaton ke­resztül nyilvánul meg, melyek az öntözés következ­tében fellépő levegő, víz és sóforgalom megválto­zásának eredményeképpen hatnak, s melyek együt­tes hatás végső eredményeként átmenetileg vagy véglegesen a talaj termékenységét is befolyásol­hatja, megváltoztathatja. Az öntözést befolyásoló talajtani tényezők közül a következő főbb tényezőket kell kiemelni: 1. A talaj genetikus típusa, 2. A talaj mechanikai összetétele, 3. A vizetzáró réteg jelenléte és felszíntől való távolsága, 4. A talajvízszint mélysége, 5. A talaj kicserélhető Na ionjainak mennyisége, 6. A talaj oldható sókészlete, 7. A talaj szódatartalma. Az előzőekben ismertetett öntözővíz minőségi kö­vetelmények közül az öntözővíz megengedhető ma­ximális sótartalma alapvetően függ a talaj sófor­galmának jellegétől, melyet a talaj mechanikai ösz- szetétele, a talajvízszint mélysége, a vizetzáró réteg jelenléte és annak mélysége, valamint a talaj ere­deti sótartalma szab meg. Az öntözővíz megengedhető maximális Na szá­zalékánál figyelembe kell vennünk mind az elő­zőekben! felsorolt tényezőket (mechanikai össze­tétel, talajvízszint-mélység, vizetzáró réteg), mind a szíkesedés mértékét kifejező kicserélhető Na ionok mennyiségét, az öntözővíz sókoncentrációját és az oldott sók kémiai összetételét, az anionok milyensé­gének megfelelően. A felsorolt tényezők és az ön­tözővíz megengedhető Na százaléka közötti össze­függést a 24. sz. ábra mutatja. Az ábrában közölt összefüggés jelenti azt, hogy minél nagyobb vala­mely talaj kicserélhető Na tartalma, annál nagyobb lehet az öntözővíz maximálisain megengedhető Na százaléka anélkül, hogy a szíkesedés veszélye fenn­állna. Hasonlóképpen mutatja az ábra azt is, hogy nem szikes talajok esetében annál kisebb az öntö­zővíz megengedhető Na százaléka, minél nagyobb a víz összes oldott sótartalma. Nem megfelelő kémiai összetételű öntözővíz ese­tén bizonyos körülmények között lehetőség nyílik az öntözővizek javítására. A javításnak két módja ismeretes jelenleg: a) A íkiis sótartalmú, de sok sót és esetleg szódát is tartalmazó vizek javítása közvetlenül az öntö­zendő táblára való adagolása előtt kémiai javító­anyaggal (gipsszel vagy más kalcium tartalmú anyaggal). b) A nagy sótartalmú vizek javítása, hígítással, azaz kis> sótartalmú, alacsony Na százalékú víz megfelelő arányban való keverésével. Ez utóbbi el­járás főleg kétéltű csatornák, holtágak vizének ja­vítására alkalmas. A fenti tényezőket figyelembevéve, az öntöző­vizek felhasználhatóságának a táblázatban foglalt csoportosítását alkalmazhatjuk: (lásd 25. táblázat). Halászati szempontból a vizek három kategóriába sorolhatók: I. Elsődleges, legnagyobbfokú vízminőségi igény; a víz természetes állapotát a legmesszebbmenően biztosítani kell. II. Vízszennyezésektől messzemenően megóvandó vízterületek; fontos halászati és horgászati érdekek fűződnek hozzájuk. III. Jelenleg többé-kevésbé súlyosan szennyezett vízterületek; fokozatosan biztosítani kell a szennye­zések megszüntetését, az ipari és halélettani szem­pontok összehangolását. 26a táblázat VEGYVIZSGÄLATOK Tisza A mintavételi hely megnevezése Tiszalöki duzzasztó előtt A mintavétel ideje 1960. III. 29. A víz hőfoka 9,3 pH érték 7,8 Vezetőképesség 1 cm —1 10—6 480 Lúgosság W° 2,0 összes keménység nk° 6,4 Cö3 keménység nk° 5,6 Kalcium (Ca++) mg/lit 36,9 Magnézium (Mg++) mg/lit 5,3 Nátrium (Na+) mg/lit 10,5 Kálium (K+) mg/lit 2,2 Klorid (Cl-) mg/lit 19,5 Szulfát (S04-----) mg /lit 25,1 ffidrokarbonát (HCÖ3—) mg/lit 222 Karbonát (C03-----) mg /lit 0 összes oldott sótartalom mg/lit 196 Na% 16,5 Na% 19,3 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom