Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
a nagyobb szemcséjű hordaMk a sodorvonalban halad. A hordalék zömének mozgása nem folyamatos, hanem a vízjárást követi. Árvizek idején megindulnak a mederben előzőleg lerakódott nagyobb szemek is, a hordalékmennyiség ugrásszerűen megnő. Az apadással egyidejűleg megkezdődik a lerakódás, előbb a nagyobb, később a kisebb szemcsék válnak ki a mozgó hordaléktömegből. A meder alakulásában legnagyobb szerepet a viszonylag nagy tartós- ságú közepes vizek játszanak. A kisvízfolyások hordalékviszonyait a szélsőségek jellemzik. Itt számottevő hordalékmozgás csak nagy vizek idején van. Kisvízfolyásaink vízgyűjtőjén viszonylag nagy terület áll művelés alatt, ezért a hordalék jórészt a talajerózióból származik. A kisvízfolyásokon szembetűnő a hordalékmozgás függése az esésviszonyoktól. A nagyesésű szakaszokon gyorsan halad a berágódás, különösen a kevéssé ellenálló üledékes kőzetekben; az esőcsökkenés helyén a meder gyorsan feltöltődik. Emiatt az előbbi helyen a meder védelmére (burkolás, lépcsőzés), az utóbbin gyakori tisztogatásra van szükség. Az állóvizekben is van hordalékmozgás, bár jóval kisebb mértékben, mint a vízfolyásokban. A hordalékot a hőmérséklet és szél hatására kialakuló belső áramlások mozgatják. A leülepedett anyag jellegzetes szemnagyság szerinti osztályozódást mutat. A keletkező üledék mennyiségét jelentősen befolyásolják a beömlő vizek hordalékosságán kívül a tóban lejátszódó biokémiai folyamatok is. 2.352 Területünk vízfolyásainak hordalékviszonyai A területen végzett h-ordalékmérések eredményeit a 24. táblázat tartalmazza. Tekintettel a mérések aránylag kis számára, a közölt számértékek tájékoztató jellegűeknek tekintendők. 24. táblázat Hordalékmérési eredmények Vízfolyás Tisza Szamos A mérőállomás neve Tivadar Vásárosnamény Záhony Csenger Távolság a torkolattól km 718,5 696,2 636,8 46,4 Vízgyűjtőterület km3 Átl. lebegtetett 12,7 29,0 32,8 15,3 hordaléktartalom, g/m3 200 450 425 500 Évi átl. hordalék száll. lebegtetett, 1000 t/év görgetett, 5300 3660 6650 8750 1000 t/év Átl. szemátmérő 77 lebegtetett, mm 0,07 0,03 0,05 0,05 görgetett, mm 0,3 0,1 — — fenékanyag, mm 0,3 0,1 — — A Tisza Tiszabecs—Tokaj közötti szakaszán a legfelső 18 km-en a legnagyobb kavicsszemek még ökölnyi nagyságúak, a meder itt enyhén feltöltődő. A partok anyaga laza, könnyen bontható, ezért mozgó a meder. Kóródtól (740 fkm) lefelé a hordalék szemnagysága az eséssel együtt rohamosan csökken, Tarpánál (721 fkm) már csak 5 mm átlagos szemnagyságú, mely a Szamos torkolatáig érve durva homokká finomul. Az egyes zátonyokban még Kerecsennél (672 fkm) is található kavics, de lejjebb már nem. A kavics megszűnte alatt a meder jelentékenyen, folyamatosan mélyül. Záhonytól (640 fkm) lefelé már finom homokból áll a meder. Itt van a legerősebb kimélyülés. A partok anyaga mindenütt rendkívül laza, a nem biztosított kanyarulatok igen erősen vándorolnak. Csak Cigánd—Tokaj között található helyenként ellen- állóbb mederanyag. A Szamos hazánk leghordalékosabb folyója. Az ország területére lépése után néhány km-en még van a mederben apró kavics, de ez hamar megszűnik, és a hordalék mindenütt homok és iszap. A szabályozott folyó feldolgozza a hordalékot, úgyhogy feltöltődések nincsenek. A többi vízfolyás hordalékára vonatkozóan nincsenek adatok. 2.353 Kapcsolat a 2.12 pontban ismertetett erózió viszonyokkal Területünkön számbavehető erózió nincs. 2.354 A hordalék szerepe a vízhasználatoknál és a vízi munkálatoknál A hordalék a vízhasználatokat többnyire kedvezőtlenül befolyásolja. Az ivó- és ipari vizekből a hordalékot el kell távolítani, ami külön berendezést és üzemköltségtöbbletet igényel. Az öntözővízben levő hordalék a csatornákban feliszapolódást okoz, emiatt sűrűbben kell tisztogatni. A hajózásnak állandó mélységű, az időben nem változó mederre van szüksége. Ezért a vándorló zátonyok és az iszapolódó kiesésű szakaszokon a hordalék jelenléte hátrányos, az egyensúlyban levő szakaszon azonban közömbös. Az üdülés és sport szempontjából kedvezőtlen a vizet zavarossá tevő lebegő hordalék, viszont kedvezők a homokos partszakaszok. A víztározókban, duzzasztóművek feletti folyószakaszokban a hordalék rendkívül hátrányos, mert a duzzasztótérben csaknem teljesen lerakódik. Ezt általában gépi munkával kell eltávolítani, vagy máshol új művet kell építeni. Hasonló a helyzet a vízkivételi műtárgyaknál is. A folyószabályozás szempontjából azok a kedvezőtlen szakaszok, ahol a kis esés miatt a hordalék lerakódik, valamint, ahol a meder berágódik. A kisvízfolyásokkal kapcsolatos munkák jelentős része a hordalék elleni küzdelem: a feliszapolódások tisztogatása és az erózió leküzdése. Csupán a mélyfekvésű területek feltöltéséhez kedvező a nagy hor- daléktartalom. Megjegyzendő, hogy a folyami homok és kavics az építőipar nélkülözhetetlen alapanyaga. 68
