Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
ható, táblázatunk összeállításánál figyelmen kívül hagytuk. Az észlelés kezdete óta megváltozott null- pont-magasságú mércék változás előtti adatait a mai állapotra átszámítottuk. Táblázatunkban — csakúgy, mint a 20. sz. táblázatban — az egyes jellemző vízállás-értékek jelölésére a vízrajzi gyakorlatban szokásos szimbólumokat használtuk. Ezek a következők: KV, NV — a megjelölt időszakban észlelt legkisebb, Ш. legnagyobb jég- mentes vízállás; KKV, KNV — a megjelölt időszakban (pl. 30 egymásutáni évben vagy 30 év azonos hónapjaiban) észlelt legkisebb, ill. legnagyobb vízállások középértéke tekintet nélkül arra, hogy egyikük vagy másikuk jéggel befolyásolt volt; LRV, LNV — az eddig észlelt legkisebb, Ш. legnagyobb, a jelenlegi mederviszonyok közt is lehetséges vízállás; KÖV — a megjelölt időszak napi (reggeli) vízmérceolvasásainak számtani középértéke; KV, NV — állójég mellett észlelt szélsőséges LKV, LNV vízállások ; KV, NV — zajló jég mellett (észlelt szélsőséges vízállások; LKV, LNV — A jég befolyását nemcsak a betű- szimbólumok, hanem a vízállás számértekének bekeretezése is jelenti. Minden vízmércéhez tartozó táblázat 2 részre tagozódik: a) „Jellemző vízállások” címszó alatt előfordulásának napjával együtt közöljük az utolsó 30 év, vagy — 1931. után megkezdett észlelés esetén — ennél rövidebb időtartamú KÖV, továbbá az észlelés óta előfordult jégmentes és — amennyiben ennél szélsőségesebb — jégokozta LKV és LNV értékét, A szélsőségek különbsége a vízállás-ingadozás tartománya, azaz a vízjáték. (A szélsőségek feltüntetése ismétlést jelent ugyan a 20. sz. táblázathoz képest, az áttekinthetőség kedvéért mégis itt is közöljük őket.) — E vízállásadatok felhasználásánál, állandóan szem előtt kell tartani, hogy a lefolyási viszonyok egyazon mérce szelvényében sem, a hozzátartozó vízgyűj tőterületén sem állandók (részletesebben lásd a 2.3212 pont alatt.) Éppen ezért még a táblázatunkban szereplő, viszonylag megbízható szelvényű mércék szélsőséges vízállásai is rendkívüli zavaró körülményeknek lehetnek eredői és nem mindig jellemzők a vízfolyás életére. b) „Havi és évi jellemző vízállások” címszó alatt az utolsó (30 éves vagy ennél rövidebb) időszak vízállása datait dolgoztuk fel részletesebben. A jeges vízállások megkülönböztetésére itt is a Vízrajzi Évkönyvek jelöléseit alkalmaztuk: 14 — zajló jég mellett észlelt vízállás; 52 — álló jég mellett észlelt vízállás. Sajnos, előfordulnak olyan zavaró körülmények is, melyek átmenetileg megváltoztatják a meder lefolyási viszonyait, tehát bizonyos mértékig inhomogénné teszik a vízállás-idősort, de amelyek hatását csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk figyelembe venni. Ilyenek lehetnek az ideiglenes jellegű lefolyási akadályok (pl. hidroprovizóriumok duzzasztása), időszakos vízkivételek okozta kisvíz, a sűrűn változó jellegű, kismértékű, egy egyensúly- állapot körül ingadozó medersüllyedés és emelkedés, kisvízfolyásokon az időnként elburjánzott növényzet, stb. A 21. táblázatainkban közölt vízállásadatok felhasználásánál ezt a tényt is figyelembe kell venni. Jellemző vízállások LNV (1947. XII. 31.) = (923) cm* LNV (1888. III. 22.) = 900 cm KÖV (1931—1960) = 25 cm LKV (1923. IX. 25.) =—224 cm 21 a táblázat Vízfolyás: Észlelőállomás : „0” pont magassága: Észlelés kezdete: Tisza VÁSÁROSNAMÉNY 102,65 m (Orsz.) 1851. Havi és évi jellemző vízállások (cm) (1931—1960) Hóna p о к Jellemzi vízállási XI . XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 1 Év (év) (1931) (1947) (1948) (1941) (1940) (1932) (1941) (1933) (1933) (1955) (1941) (1931) NV 652 923 887 7 94 805 848 780 676 758 648 576 702 (923)* KNV 170 218 219 308 424 421 298 208 159 114 49 109 225 KÖV 27 5 18 49 112 169 109 28 — 9 — 54 — 88 — 64 25 KKV —116 —101 — 82 — 77 — 44 23 0 — 61 — 89 —122 —138 —138 - 79 KV —198 —177 —178 —180 —152 — 98 —149 —158 —174 —186 —192 —196 -198 (év) (1943) (1959) (1954) (1954) (1954) (1954) (1934) (1950) (1950) (1950) (1950) (1943) 60
