Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területére esik. Az igazgatóság hatósági, szakágazati, műszaki, tervezési, üzemelési és építési feladatokat lát el. Szervezeti felépítése többször változott, jelenleg hat központi osztályra, ill. önálló csoportra, három szakaszmérnökségre és gépüzemre tagozódik. A Felső-Tiszavidéken 1960-ban az alábbi vízügyi szolgálaton kívüli szervek fejtettek ki vízgazdálkodási tevékenységet: Tanácsi Vízgazdálkodási Csoportok, Vízmű és Kútépítő Vállalat és hat belvízrendező, ill. vízgazdálkodási társulat. A kerettervben javasolt vízgazdálkodási feladatok ellátása szervezeti átalakítást is igényel. Javasoljuk vízgazdálkodási központok, valamint üzemi építő szervezet kifejlesztését. 2. Kutatási feladatok A vízgazdálkodással kapcsolatos kutatások két csoportba oszthatók. Az első csoportba tartoznak a természetes vízháztartás, vízjárás jellemzőit meghatározó tevékenységek. A második csoportba a természeti viszonyok megváltoztatására szolgáló módszerek és művek vizsgálatát soroljuk. A hidrológiai adatgyűjtést és alapkutatásokat a keretterv időszaka előtt a VITUKI, valamint ennek elődje, a Vízrajzi Intézet és az: Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Vízépítéstani Tanszékei, míg az alkalmazott kutatásokat előbbiek, valamint túlnyomóan a VIZITERV, MÉLYÉPTERV, UVA- TERV és FTI végezte. A kutatások során az alábbi súlyponti feladat- csoportok jelentkeznek: a vízminőségi kutatás kiszélesítése és a rendelkezésre álló felszíni és felszínalatti vízkészletek védelme, a vízszükségletek fedezése érdekében a mélységi vizekkel kapcsolatos kutatások kiterjesztése, a szakágazatokkal (árvízvédelem, belvízgazdálkodás, öntözés, folyószabályozás, víz,erőhasznosítás) kapcsolatos kutatások fokozása, a vízépítési és építőgépekkel kapcsolatos kutatás kiszélesítése, és a nagyobb vízgazdálkodási létesítmények (vízlépcsők, vízművek, öntözőrendszerek, műtárgyak, belvízmegfigyelő területek, stb.) előmunkálataival építésével és üzemével összefüggő laboratóriumi és helyszíni kísérletek. 3. Műszaki tervezési feladatok A 20 éves terv adatai alapján történt számbavétel szerint a VÍZIG tervezési feladataként 49 millió Ft tervezési munka mutatkozik. Ezen feladat megállapításánál figyelembe kellett venni a kerettervben megtervezésre nem kerülő felújítási, magas- építési és gépészeti feladatokat is, mert azok a tervezési kapacitást terhelik. Ez szükségessé teszi 34 termelő műszaki fővel rendelkező tervező részleg felállítását. 4. Kivitelezési munkák műszaki fejlesztése A terület vízépítési munkáit a múltban kézi erővel hajtották végre. így készültek a múlt század hatalmas árvízvédelmi és folyóvíz szabályozási munkái is. A belvízrendezési munkákat, csatornaépítéseket is kézi erővel végezték. Kivételt képez a Kraszna átvágás és a 20-as években a Tisza—Sza- mosközi munkák, melyeknél már kotrógépeket is alkalmaztak. 1960-ban a földmunkák 12%-a volt gépesítve. Annak érdekében, hogy a kézi földmunkát átlag 8—10%-ra lehessen lecsökkenteni és az előirányzott termelés növekedést végre lehessen hajtani, elsősorban a munkák gépesítését kell növelni, új és korszerű gépeket kell beszerezni és ezeknek az eddigieknél jóval magasabb munkaóra kihasználására kell törekedni. Úgyszintén törekedni kell az előregyártott betonmunka 20—25%-ra való emelésére. A meglévő előregyártó üzemeket fel kell fejleszteni a kívánt kapacitásra és a legkorszerűbb technológiát kell alkalmazni. Az árvédelem biztonsága céljából be kell vezetni a korszerű ultrarövidhullámú rádió adó-vevő berendezését, mellyel két személygépkocsit is fel kell szerelni. 5. Üzemelés, fenntartás, felújítás A vízilétesítmények üzemelése mind a vízrendezés, belvízmentesítés, mind a vízhasznosítás vonatkozásában nagyon jelentős. Fontosabb feladatok: öntözőfőművek, belvízszivattyútelepek üzemeltetése, főművön kívüli öntözőtelepek vízzel való ellátása és hordozható szivattyúk üzemeltetése. Fenntartás, felújítás terén a legfontosabb feladatok az árvédelmi töltések és műtárgyaik, a belvízvédelmi csatornák, folyamszabályozási művek, távbeszélő hálózat és öntöző főművek jókarbantartása. A vízgazdálkodási társulatok feladatát képezi a főműveken kívüli mezőgazdasági vízhasznosítások üzemvízellátása, III. kát. belvízvédelmi csatornák jókarbantartása, mezőgazdasági vízhasznosítási üzemi berendezések fenntartása, felújítása. Törpevízmű társulatok feladatát képezi a létesített vízművek üzemeltetése és jókarbantartása. 6. Munkaerőgazdálkodás, szakoktatás A kerettervben tervezett fejlesztések megvalósításához, valamint azok üzemeltetéséhez megfelelő számú szak- és segédmunkaerőre van szükség. A műszaki fejlesztés célkitűzéseinek megvalósításával állandóan növekszik a gépesítés mértéke, ami maga után vonja a nagyobb mérvű szakmunkás igényt a csökkenő segédmunkás igény mellett. Vízépítési szakmunkások (munkavezetők) képzéséről lehetőleg helyileg kell gondoskodni vízépítési szakközépiskola beindításával. Öntözési technikus és szakmunkásképzés szintén a területen beindítandó szakközépiskolák útján valósítandó meg. Átmenetileg évenként két-három hetes öntözési tanfolyamokat kell szervezni megyei szinten, a vízügyi szakemberek bevonásával, a mezőgazdasági üzemek illetékes dolgozói részére. Fontos feladat még ezen a téren a szakemberek nyelvtanulási lehetőségeinek biztosítása. 314
