Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
és а кeresztszelvény ек kialakítását а 81137/1962. OVF. sz. előírás szerint terveztük meg. Meghatároztuk a véderdő elvénült szakaszainak újratelepítését és a hullámverés elleni hatékony védekezéshez szükséges szélesítését. Megterveztük a hírközlő berendezések fejlesztését, a szakaszvédelmi központok, őrtelepek elavult épületeinek pótlását, foglalkoztunk ezek ivóvíz ellátásával. Tervbevettük az árvízvédelmi felszerelés korszerűsítését is. A tervezéseknél figyelembe vettük az eddigi kutatások eredményeit és felhívjuk a figyelmet a részletes — tervezés előtt szükséges — vizsgálatok elvégzésére. A körgátak fejlesztése, megemelése szükséges a mértékadó árvízszintek feletti 1 m-es biztonságra, eléjük véderdő telepítendő. A nyárigátakat fejleszteni nem gazdaságos, eléjük 110 ha összterületen véderdőt kell telepíteni. Töltésáthelyezést, Ш. belebbezést a Tiszán négy helyen, a Szamoson két helyen kell végrehajtani. Hullámtéri véderdő telepítési igény összesen 251 ha. A 13. számú Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterv tervezett árvédelmi munkáinak bevégzése után a terület védvonalainak hossza: 616 704 km, melyből: Töltés 580 988 km Árvédelmi fal 0 432 'km Magaspart 35 284 km A tervezett korszerűsítés 1 779 500 m3 földmozgósítást és 102,6 millió Ft beruházási költséget igényel. Nagyvízi szabályozás Felül kell vizsgálni a töltések vonalazását, valamint az ártéri erdőket. A töltések vonalazása a múltban nem teljesen a szabályozási elveknek megfelelően volt kialakítva. Ezen idővel még rontottak is. Ezért bizonyos mértékben változtatná kell a töltések vonalazásán. A csehszlovák határtól lefelé a jobbparton Kenézlőig 11, a balparton Zsurktól le Vencsellőig három, a Bereg megyei részen két olyan hely van, ahol a töltésvonal helyesbítésre szorul. Folyamszabályozás A Tisza szabályozását 1815-ben kezdték meg, a műveket kezdetben a folyó által veszélyeztetett töltések védelmére készítették. A Szamos szabályozására már 1775-ben történtek kísérletek. A művek anyaga fa, fűzrőzse és kő. A területen a középvízd szabályozás keretében a parti erózió meggátlására és a töltések védelmére kell partvédőműveket építeni, kisvízi szabályozás keretében pedig kotrási munkákat, gázlórendezéseket kell végrehajtani a hajózás biztosítására. Az összes fejlesztés költségének megoszlása az alábbi millió Ft-ban: középdvízi szabá- lyozás kisvízi szabályozás Tisza 193,5 55,0 Szamos 29,8 21,9 Túr 7,4 — összesen : 230,7 76,9 Gazdaságossági vizsgálatok Folyószabályozási munkáknál a műszaki szükségesség kielégítésén kívül a hajózás fejlesztésének lehetősége, a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok bővítése nagymértékben fokozza a fejlesztés gazdaságosságát. Az eddig védett 209 778 ha ártér 1120 ha-ral növekszik. A fejlesztés gazdaságosságát és szükségét mutatja az, hogy általa az éves kárelhárítási lehetőség nő, a kárlehetőség csökken, a megtérülés ideje pedig kicsi (1—2,7 év). Az ármentesítés és folyószabályozás szorosan kapcsolódik egymáshoz. A folyamszabályozási művek nagy résziét az árvédelmi töltések biztonsága érdekében építették. Valamennyinél a fő szempont az árvízi biztonság. Az árterületen lévő népgazdasági vagyon számokban: Védett mezőgazdaságilag művelt terület összesen 209 738 ha A. mentett területen lévő ipari területek száma 70 db A mentett területen lévő vasútvonalak hossza 191 km A mentett területen lévő közutak hossza 726 km A Tisza, Szamos, Túr szabályozása a jövő nagy feladata. Továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A mértékadó árvízszinteket a szomszédos államokkal össze kell hangolni és esetleg módosítani. A jobb gazdaságossági ütemezéshez célszerű az öblözetben fekvő népgazdasági vagyon és az egyszeri elöntésből származó kár meghatározása. Szükséges volna hidrológiai kutatásokat folytatni, továbbá az altalaj és a töltés anyagának vizsgálatát a töltéserősítések módjának jobb megállapítása végett. Árvédekezés biztosabbá tétele érdekében célszerű volna szovjet és román adatok alapján előrejelzési segédleteket kidolgozni. A Szamos és a Kraszna vízgyűjtőjéből célszerű volna a rendszeres hó- és csapadékviszonyok jelentése. Területünkön az ár- és 'belvízvédekezés területi és személyi vonalon feltétlenül összhangba hozandó. Vizsgálni kell a töltésépítés hidromechanizációs módszerét. Át kell térni a töltés fenntartási munkák gépesítésére. A folyószabályozási munkák korszerűsítendők. A folyamszabályozás építőanyagai közé be kell vonni a műanyagokat is. 2.203 Síkvidéki területek vízrendezése A Felső-Tiszavidéknek hat belvízrendszere van. Beregi 57 900 ha vízgyűjtő területtel, melyből 37 000 ha esik magyar területre. Tisza—Szamosközi 75 600 ha vízgyűjtő területtel, melyből 67 200 ha esik magyar területre. Szamos—Krasznaközi 82 300 ha vízgyűjtő területtel, melyből 41 600 ha esik magyar területre. 306
