Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
B) ÉPÍTŐIPAR 411. Magasépítőipar A megyei jellegű építkezéseket a helyi építőipari vállalat oldja meg. Az építkezések vízigénye helyileg mindenütt biztosítható. 412. Mélyépítőipar 4121 Üt-, vasútépítés A terület út- és vasúthálózatának zöme ár- és belvízmentesített területre esik. Az út- és vasúthálózat nagyobb szabású felújításánál — vonalátsorolás — vagy új hálózat létesítésénél felülvizsgá- landók az eddig alkalmazott nyílásméretek. Ez a vizsgálat mindkét értelmében értendő. Pl. az első- rangúsított Vásárosnamény és Záhony vasútvonalon lévő nyílt átereszekre — ártéri hidakra — az eddigi mértékben nincsen szükség, de ugyanakkor a Kraszna, Túr szükségből leszűkített szelvénnyel épített hídjait nagyobb szelvényre kell átépíteni. 4124 Hídépítés és fenntartás Általános elvként fogadható el, hogy a mértékadó árvízszinthez tartozó vízhozamot a hidak szabad nyílásainak káros duzzasztás nélkül emészteni kell. E követelménynek a Tisza és Szamos hidjai általában megfelelnek. Kivételt képez a kisari Tiszafád, melynél a hídfő és az árvédelmi töltés közötti szakasz betöltésre került. Árvíznél szükséges emésztési szelvény hiánya miatt ez katasztrófát okozhat, ezért a tervezés alatt álló kisari Tisza-hídnál szükséges hullámtéri szabad nyílást biztosítani kell. A Kraszna háború után épült szükséghídjai belógnak a maximális árvízszintbe. Jeges árvíz esetén ez súlyos zavarokat idézhet elő. Átépítésük sürgősnek mondható. 4125 Vízépítés A vízépítéssel legszorosabb a vízgazdálkodás kapcsolata. A vízgazdálkodást irányító vízügyi igazgatóság végzi a komplex szemléletnek megfelelően a vízügyi létesítmények építését. Vízépítőipari munkát végez még e területen a VÍZÉP, FTI, valamint a Vízmű és Kútfúró Vállalat. A vízépítőipari munkák a folyamszabályozás, ármentesítés, belvízrendezés, öntözőtelep- és halastóépítés körébe tartoznak. Részletes tárgyalásuk a szakágazatoknál található. C) MEZŐGAZDASÁG ÊS ERDŐGAZDASÁG 510. Állami mezőgazdaság Az állami gazdaságok — a mezőgazdasági üzemek nagyságrendjét tekintve — a legnagyobb egységekkel rendelkeznek. Itt kellett volna már eddig is kialakulni a legszélesebb körű öntözésnek és általában a tervszerű vízgazdálkodásnak. Ezzel szemben jelenleg az állami gazdaságok területén legfeljebb lokális jellegű vízgazdálkodásról beszélhetünk. Elsőrendű feladatnak tartjuk az üzemeken belüli vízgazdálkodás megteremtését. Ehhez műszaki képzettséggel rendelkező vízgazdálkodási szakemberek beállítása szükséges, hogy a vízrendezés és öntözés területén jelentkező problémákat a tervszerű víz- gazdálkodás követelményeinek megfelelően az üzemek önállóan megoldhassák. A keretterv tervezett beruházásainak zömét a mezőgazdasági beruházások adják. Ebből jelentős rész jut, főképp a vízhasznosítás terén az állami gazdaságoknak. A terület öntözött területe a távlatban 120 000 ha. Ebből, mintegy 12 000 ha jut az állami és kísérleti gazdaságoknak. 550. Termelőszövetkezeti gazdálkodás A terület gazdasági berendezkedése mezőgazda- sági jellegű. Ebből következik, hogy a keretterv is zömmel a mezőgazdaságot érinti. A termelőszövetkezetek a távlatban, mintegy 108 000 ha öntözött területen folytatnak korszerű gazdálkodást. A termelőszövetkezeti gazdaságoknál most soron következő feladat a táblásítás és a majorok kijelölése — mely újabb vízgazdálkodási problémáikat vet fel — többek között a majorok vízellátásának kérdését. A majorok vízellátását az állami gazdasági üzemekhez hasonlóan mélyfúrású kutak, hidro- globusok és hidroforok biztosítják. A termelőszövetkezeti gazdaságok ipari vízellátásában az olcsón létesíthető csőkutaknak is lehet jelentősége. A vízkészlettel való tervszerű gazdálkodás a termelőszövetkezeti gazdaságoknak is elsőrendű feladata. A tervszerű vízgazdálkodás megvalósítása érdekében feltétlenül szükséges megfelelő műszaki és öntözési szakemberekkel megerősíteni a termelőszövetkezeti gazdaságokat. Helyi belvízrendezési feladatok megoldását a termelőszövetkezetek a meglévő, ill. megalakítandó vízgazdálkodási társulatok keretében végzik. Fontos, különösen a terület homokos talajú dombvidékein, a belvízgazdálkodási feladatok (sáncolás, ré- tegvonalmenti talajművelés, mélyszántás) agrotechnikai vonatkozásainak tudatosítása és végrehajtásának megszerzése termelőszövetkezeteinknél. Az öntözés, halastóépítés, tározóépítés és a belvízgazdálkodás a távlatban, mintegy két milliárd forint beruházást igényel. Ilyen nagyarányú fejlesztés figyelembevételével szükséges a tervezés, építés és az üzemelők között a kapcsolatot igen szorosan tartani, hogy ezáltal a különböző síkok előnyei kihasználhatók legyenek, illetőleg a hibák időben kiküszöbölést nyerjenek. D) SZÁLLÍTÁS, HÍRKÖZLÉS 611. Közforgalmú vasutak A vasúti közlekedés és annak műtárgyai több vonatkozásban kapcsolatosak a vízgazdálkodással. A Tisza—Számos-közén, a Kraszna-balparti öblö- zetben és a Felső-szabolcsi öblözetben a vasúti töltések lokalizációs védvonalként szerepelnek a védelmi tervekben. Vasútvonalak építésénél foglalkozni kell különösen a Rétköz és Ecsedi-láp térségében a magas talajvízzel és a laza altalajjal kapcsolatos problémákkal. A vasúti közlekedés vízellátását ez idő szerint mélyfúrású kutakból biztosíts ják. Nyíregyháza állomás vízellátása nagytávlatban, a létesülő városi közműre támaszkodik. 302
