Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
Az eddigi közelítő vizsgálatok alapján a vízerő- hasznosítási adatok a következőkben adhatók meg. A duzzasztása szűnt 110,0 m A. f., a beépített teljesítmény 18 MW, közepes víz járású évben az energiatermelés 91 millió kWó. Az erőtelep mint a tiszai erőműlánc tagja, napi (felfutási és tartós) energiacsúcsok szolgáltatására alkalmas. Néhány Vásá- rosnamény alatti gázló kotrásával a leadható teljesítmény és energiamennyiség növelhető. Hajózás: A vízlépcső duzzasztása biztosítja a hajózási vízmélységet a 300 napos hajózási idény teljes tartamára a vízlépcső szelvényétől csaknem az országhatárig. A duzzasztással érintett Tisza-szalkaszön jelenleg nincs számottevő hajózás s a forgalmi tanulmány a távlatra sem mutat ki jelentősebb hajózási igényt. Ezért a hajózsilipet csak oly időpontban javasoljuk megépíteni, amikor azt a forgalmi igény indokolttá teszi. A bögében jelenleg kiépített kikötő nincs. Kikötőket és rakodókat majd a forgalomnövekedésnek megfelelően kell létesíteni. Ármentesítés és folyószabályozás : A duzzasztás szintje a vízlépcső szelvényében is jóval az árvízszint alatt van, így a vízlépcső műtárgyai az árvíz levonulása idején a vízszintet csak az önduzzasztás mintegy 10 cm-es értékével emelik meg. A Tisza érintett szakaszán a nagyvízi szabályozás már megtörtént. A duzzasztás következtében a kisvízi szabályozás teljesen, a középvízi mederszabályozás nagy része szükségtelenné válik. Az éles1 ka- nyárok vagy szakadópartok biztosítását a vízlépcső üzemelésének kezdete előtt kell végrehajtani, mintegy 8 km hosszban. Belvízrendezés: A Vásárosnaményi Vízlépcső duzzasztási szintje kihatással van a Tisza—Szamos közi és Szamos— Kraszna közi öblözeték alsó részeinek belvízrendezési kérdéseire. A Tiszai—Szamos közi öblözet érintett részének belvízlevezető fővízfolyása a Túr-belvízfőcsatama, amely a Tapolnok és Gögő—Szenke-csatornák által szállított vízmenyiséget vezeti le Olcsvaapátinál a Tisza folyóba. A vízlépcső által előállított duzzasztási szint a gravitációs levezetést lehetetlenné teszi. Öntözés: r ; " < F A duzzasztás által érintett Tisza-szakaszon rendszerben kiépített öntözés nincs. A duzzasztás hatásaként a szivattyúk emelési magassága és üzemköltsége csökken. A vásárosnaményi bögénél vízhiányos évben maximálisan mintegy 60 millió m3 tárolt vizet lehetne az alsóbb Tisza-szakasaból táplált öntözések ellátására leereszteni. Szamos: Rápolti Vízlépcső: a) összefoglaló ismertetés: A Szamos folyó magyarországi 52,0 km-es szakaszának hasznosítása, a vásárosnaményi tiszai vízlépcső vízduzzasztó hatását figyelembe véve, egy a folyó 32 km körüli szelvényébe épített vízlépcsővel lenne lehetséges. A vízlépcső hossz-szelvényben való elhelyezésénél figyelembe vettük a már említett tiszai vízduzzasztást, valamint a terep esésében mutatkozó hirtelen töréspontot. Tervezett duzzasztási szint 116,00 m A. f. Szabad nyílás 4X25 m. A duzzasztóműhöz csatlakozik az erőtelep 2 db Kaplan turbinával. Kiépítési esés 5,20 m, vízhozam 100 mtysec. b) Bögevédelem: A duzzasztási szint nem emelkedik az átlagos terepszint fölé, csak mintegy 5 km szakaszon kell védelmi mű megépítéséről gondoskodni. A védelmi mű 3,0 m koronaszélességű, 0,5 m-rel a duzzasztott vízszint fölé nyúló 1:3-as vízfelőli, l:2-es mentett oldali rézsűvel megépített gátból áll. Az átszivárgóit víz elvezetésére szivárgó árkok építéséről gondoskodunk. Azokon a helyeken, ahol a meder közvetlen az árvédelmi töltés mellé kerül, ott a hullámtéri oldalon hullámverés elleni védekezésről, a mentett oldalon az esetlegesen átszivárgott víz elvezetéséről gondoskodunk, hogy a töltés állékonysága ne legyen veszélyeztetve. c) A Rápolti Vízlépcső hatása a vízgazdálkodási ágazatokra: Vízerőhasznosítás: Az erőtelep tervezett beépített teljesítménye 4,4 MW, 27,2 millió kWó/év energiatermeléssel. Hajózás: A Szamoson még a nagyobb távlatban sem várható a hajózás jelentős mértékű fejlődése, ezért hajózsilip építését nem irányoztuk elő. Árvízvédelem és folyószabályozás A duzzasztási vízszint jóval az árvízszint alatt marad a vízlépcső szelvényében s így a vízlépcső műtárgya az árvízi levonulás idején nem akadályozza, csak 10—20 cm nagyságrendű önduzzasztás értékkel emeli a vízszintet. A nagyvízi és a kisvízi szabályozás lényegében befejeződött, a középvízi szabályozást az erőmű megépítéséig a meder állandósítása érdekében be kell fejezni. Az erőtelep járulékos munkája csak a szakadó partok helyén végzett partbdztosítások lesznek. Belvízrendezés: Belvízrendezési kérdés nem adódik, mivel a mindkét parti belvízlevezető csatornák a vízlépcső alatt torkollnak a folyóba. Okvetlenül figyelemmel kell lenni arra, hogy a vízlépcső végleges elhelyezése a szamossályi árapasztó csatorna torkolati zsilipé felett történjen meg. Öntözés: Az alsóbb bögék öntöző vízellátása érdekében való 30 millió m3 tározáson túlmenően előnyös helyzet adódik a kis emelési magasságú szivattyúzási lehetőségek folytán. Ezenfelül még lehetőség van 258
