Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban

4. A TERÜLETI VlZGAZDÄLKODÄSI KERETTERV KÉSZÍTÉSE Kormányunk 2001/1961. (I. 17.) számú határozata a vízgazdálkodásnak a szocialista társadalom fej­lődésével való összehangolása érdekében és ezen feladatok tervszerű továbbfejlesztése céljából Or­szágos Vízgazdálkodási Keretterv és ennek része­ként Területi Vízgazdálkodási Keretterv készítését rendelte el. A keretterv elkészítésének legfőbb célja a vízgaz­dálkodás tervszerű, a népgazdaság 20 éves távlati tervével összehangolt arányos fejlesztése, az ipar­ral és mezőgazdasággal, valamint a társadalom anyagi és kulturális igényeivel való összefüggésé­nek felmérése mellett a feladatok maradéktalan el­látása, illetve biztosítása céljából a Felső-Tiszavi­dék vízkészletének pontos megállapítására és terv­szerű beosztására van szükség. A vízgazdálkodási keretterv nyilvánvalóan a nép­gazdasági terv egyik legfontosabb része, ezért a keretterv elkészítésénél az egyes vízgazdálkodási feladatok megoldása érdekében a népgazdaság igényeihez kell alkalmazkodni, hogy az országos és helyi igények kielégítése a passzív és aktív vízgaz­dálkodás napi kívánalmait károsan ne befolyásol­hassa. A keretterv röviden ismerteti a vízgazdálkodás múltját, a jelenlegi helyzetet, végül a 20 éves táv­lati terv figyelembevételével időbeli ütemezés nél­kül a jelentősebb távlati vízgazdálkodási feladatok megoldási lehetőségeit, függetlenül attól, hogy azok megoldása nagyobb beruházást vagy csak felújí­tást igényel. ! ■ [ A vízgazdálkodási tervek végrehajtásánál feltét­lenül a fejlődő tudomány, a technika kutatásait, igazolt eredményeit kell figyelembe venni, különös tekintettel a gépesítés bevezetésére és továbbfej­lesztésére, az előregyártás fokozására és a kisebb ismétlődő gyártmányok, sőt tervek tipizálására is. Műanyagok igénybevétele különösen az ár- és bel­vízvédekezési munkálatoknál, nemkülönben a víz­ellátással kapcsolatos csőhálózatok kiképzésénél jö­het számításba. Vízgazdálkodási kerettervünk kiindulási alapja az OFV utasítása szerint az 1960 december 31-i állapot A kerettervet úgy kell elkészíteni, hogy irány­mutatója legyen nemcsak a vízgazdálkodás további fejlesztésének, hanem a népgazdaság egyes ágaza­tainál a távlati fejlesztés lehetőségének is. A keretterv kidolgozásánál a rendelkezésre álló összes eddigi terveket és kutatásokat fel kell hasz­nálni, valamint a folyamatban levő adatgyűjtése­ket is. Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv részét képezi a Felső-Tiszavidék Területi Vízgazdálkodási Keretterve, mely az Országos Vízügyi Főigazgató­ság által megállapított vízgazdálkodási egység víz­ügyeit tartalmazza a szükséges térképmellékletek­kel együtt. A keretterv tematikáját a Magyar Tu­dományos Akadémia, valamint egy kormánybizott­ság állapította meg. A keretterv kidolgozását az OFV Műszaki Tervezési és Tudományos Kutatási önálló osztálya irányítja. A keretterv generál ter­vezője a Vízügyi Tervező Iroda. A Területi Vízgazdálkodási Kerettervet alterve- zőként a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság ké­szíti. A tervezést koordinálja a Területi Vízgazdál­kodási Keretterv Bizottság, melynek tagjai a párt- és a megyei tanácsi szervek képviselői. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom