Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
kasz, vízlépcső építése nélkül — pusztán szabályozási módszerekkel — csak 200 t hordképességű uszályok számára tehető az év nagy részében hajózhatóvá — a nyári-őszi rendkívüli kisvizek időszakának leszámításával. Külön a hajózás érdekében végzendő szabályozási beruházási munkákat a TVK erre a szakaszra sem tartalmaz, mert az általános folyószabályozási érdekből szükséges, de a hajózási igényeket is kielégítő partbiztosítási és gázlórendezési munkák előirányzatát a folyószabályozás keretterve foglalja magában. Egyébként ezen a folyószakaszon előreláthatólag 21 helyen, összesen kb. 25 km hosszban lesz szükség új partvédőművek építésére, illetve a meglévők kiegészítésére. Tiszaszalkánál az igen éles kanyarulat átmetszésére (688—686 fkm és 10 helyen gázlórendezési munkákra) (a 692,5—691,5 fkm, a 689—688 fkm, a 684—683 fkm, a 667,5—666 fkm, a 654—653 fkm, a 651,5—640,5 fkm, a 634—633 fkm és a 625— 624 fkm környékét). Ha a víziútfejlesztés vízlépcső építése nélkül történik, ebben az esetben a hajóútkitűzés nem igényel a kerettervben előirányozandó beruházásokat. A hajózás érdekében járulékos beruházásokra, hidak átépítésére, vagy felemelésére ezen a víziútszakaszon sincs szükség. Az előző fejezetekben már részletezett adatok szerint a víziútszakasz várható áruforgalmi sűrűsége 121 000 tkm/km-ben állapítható meg. A Tiszacsatornázás távlati fejlesztési tervében öntözési és vízerőkihasználási célokra az 1980. év utáni megvalósításra előirányzott záhonyi vízlépcső megépítése esetén a 618 fkm-nél a duzzasztómű tartozékaként egy 85 m X 12 m méretű hajózsilip építése szükséges, amelynek részletes munka- és költség előirányzatát a keretterv „Nagyiétesítmé- tartozékaként egy 85 mXl2 m méretű hajózsilip nyék” c. fejezete tartalmazza; a táblázatban közölt adatok csak tájékoztató jellegűek. A Tiszabecs—Vásárosnamény közötti víziútszakasz- (Tisza) és a Csenger—Vásárosnamény közötti víziútszakasz (Szamos) A címben megjelölt 62 km hosszú Tisza-szakasz és 52 km hosszú Szamos-szakasz nem szerepel a magyar víziúthálózat távlati fejlesztési programjában, ezért — és a szállítási igények ismeretének hiánya miatt — a TVK nem foglalkozhat részletesen ezekkel a víziutakkal, amelyeken egyébként a kishajózás feltételeit a folyószabályozási célokból végzendő munkák biztosíthatják. A Tisza-csatornázás távlati fejlesztési terve az 1980. év utáni időszakban történő megvalósításra Vásárosnamény mellett (a 696 fkm-nél) vízlépcső építését irányozza elő öntözési és vízierőhasznosí- tási célokra. Ennek megépítése esetén szükség lehet egy duzzasztómű tartozékát képező 85 mXl2 m méretű hajózsilip létesítésére, amelynek részletes munka- és költségelőirányzatát a keretterv „Nagylétesítmények” c. fejezete tartalmazza. A vásárosnaményi vízlépcső megépítése esetén a címben megjelölt folyószakaszokon is megnyílik az állandó hajózás lehetősége, a szállítási igények és a várható áruforgalmi sűrűség azonban jelenleg nem állapítható meg. Ugyanezen okokból járulékos beruházásokat sem irányoztuk elő. 2.22 A KIKÖTÖK ÉS RAKODOK KERETTERVE Az előző fejezetben részletezett víziútfejlesztési kerettervhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a szükséges kikötők és rakodók keretterve, amely az egyes víziútszakaszoknak már előbb megállapított fontossági sorrendjében az alábbiak szerint foglalhatók össze: A Komoró—Tokaj közötti víziútszakasz. A „Felső-Tiszavidék” víziútfejlesztési kerettervében előirányzott legfontosabb létesítmény a Tisza 617 fkm-énél a balparton építendő komor ói medencés kikötő, amelynek főbb adatait „A borsodi művek ércellátása víziúton” c. tanulmányterv alapulvételével az alábbiakban foglalhatók össze. A medencés kikötő hossza 800 m, szélessége 130 m, mélysége pedig a LKV alatt 3,0 m. A medencét 1:1,5 hajlású rézsűben — lábazati kőhányásra támaszkodó — kavicságyra helyezett ékelt kőburkolattal ellátott partoldalak határoják. A partborítás egy közbenső padkával megosztva a terepszintig ér fel. A medencét az LNV fölé érő feltöltés veszi körül. A Záhonyból vasúton érkező kohászati alapanyagok (érc és koksz) közvetlenül vasúti kocsikból kerülnek berakásra szállítószalag sorok segítségével. A kikötő évi kapacitása 2,5 millió tonna (érc és koksz-szállítás). Évi 270 napos hajózási idénnyel számolva a hajóberakáshoz szükséges szállító szalag- rendszer kapacitása 500 t/óra. A szállítószalagrendszer egyedi tervezés tárgyát képezi — a kikötővel összefüggő vasútcsatlakozás módjától függően — ezért egyszerű közelítésként 15 m-es szállítószalagok alapulvételével irányoztuk elő a munkameny- nyiségeket és költségeket. Egy db 15 m-es szállító- szalag kapacitását 20 t/óra értékkel számítva 500 2Q *=25 db az esetleges kiesések miatt szükséges biztonsággal számolva 30 db szállítószalag kell a hajóberakáshoz -f~ 10 db a szalagián c-képzéshez, összesen tehát 40 db 15 m-es szállítószalagra van szükség. A kikötőépítésre előirányzott összes költség a VlZITERV említett tanulmányterve szerint — a kiegészítő vasúti (és közúti) beruházások, az ürítő-be226
