Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
X. fejezet. Vízerőhasznosítás
X. FEJEZET Yízerohasznosítás 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1961-től 1980-ig terjed, és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A vízerőhasznosítás a vízgazdálkodásnak az az ágazata, amely a vízfolyások és a hozzáfolyással táplált tavak vizében rejlő mechanikai energia- tartalom hasznosításával foglalkozik. A vízfolyásban, illetve annak egyes szakaszaiban rejlő energiatartalmat az elméleti vízerőkészlettel jellemezzük. Valamely vízfolyás H méternyi vízszintkülönbséggel és Q m3/s vízhozammal jellemzett szakaszának elméleti vízerőkészlete. T = 9,8 Q H (kW). Az elméleti vízerőkészlet többféle teljesítményértékkel jellemezhető, attól függően, milyen vízho- zamtartóssági érteiket választunk alapul. A kis- vízerőkészletet a vízhozamtartóssági ábra 95%-os, az átlagos vízerőkészletet 50%-os vízlhozamadatából számítjuk. Az elméleti vízerőkészlet műszaki és gazdasági okokból még a legkedvezőbb körülmények között sem hasznosítható teljes egészében. A gyakorlatban az elméleti vízerőkészlet 50%-a hasznosítható gazdaságosan. A vízfolyások mechanikai energiakészletét a vízerőmű hasznosítja, és alakítja át villamos energiává. A vízerőmű elnevezés gyűjtőfogalom, amely nemcsak a turbinákat és a generátorokat magában foglaló erőtelepet értjük, hanem mindazokat a műveket, műtárgyakat és egyéb létesítményeket, amelyek az energiatermelés lehetőségének a megteremtése és az üzem fenntartása érdekében szükségesek. A vízerőműveket többféleképpen osztályozhatjuk. Műszaki szempontból megkülönböztetünk: rendes (konvencionális) vízerőműveket és hidraulikus energiatározókat. Attól függően, hogy a vízerőmű energiatermelése a vízjáráshoz igazodik, vagy attól eltér, megkülönböztetünk: tározás nélküli erőműveket és tározós erőműveket. Energiagazdasági szempontból a kiépítési teljesítmény szerint csoportosíthatjuk az erőműveket: ha 100 kW-nál kisebb, törpe vízerőmű, 100 ési 999 kW között kisteljesítményű, 1000 és 9999 kW között közepes teljesítményű és ha 10 000 kW vagy annál nagyobb, akkor nagyteljesitmányű erőmű. A vízerőművek csoportosíthatók a hasznos esés szerint is: kis esésű az erőmű, ha H = 15 m, közepes esésű, ha H = 15—50 m, nagy esésű, ha H = 50 m. A hidraulikus energiatározó, tározó vízerőmű, melynek felső tározómedencéjét nem természetes hozzáfolyás táplálja, hanem a medencét felszivaty- tyúzott vízzel töltik meg. Feladata, hogy a viliamos- energia-hálózatban jelentkező csúcsigények kielégítésében részt vegyen. Ezt a feladatot úgy teljesíti, hogy csúcsmentes (ún. völgy) időszakokban a hálózatot tápláló erőművek szabad kapacitásának kihasználásával vizet szivattyúz a felső medencébe, majd csúcsidőszakban villamos energiát termel azzal, hogy a tározott vizet turbinákon keresztül hasznosítja. Más szóval a csúcsmentes időszakok szabad villamosenergia-feleslegét hidraulikai potenciális energia alakjában tározza, a csúcsidőszakban ismét hasznosítja; tehát lényegében nem új energiát termelő mű, hanem energia-transzformátor. 1.2 A múlt és jelen A Felső-Tiszavidék en ez idő szerint vízerőhasznosítás nem történik. Szabolcs-Szatmár vármegyébe esik ugyan a Tiszalöki duzzasztómű, és a hozzákapcsolódó vízerőmű, de ez a műtárgy kezelése szempontjából az Eszakmagyarországi Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Felső-Tiszavidék területén lévő vízfolyások, a Tisza, a Szamos és a Kraszna országos viszonylatban jelentős vízerőt képviselnek: az elméleti 95%- os vízerőkészlet 19,6 MW, illetve 169 813 kWó, az 50% -os vízerőkészlet pedig 51,7 MW, illetve 380 384 kWó. Az elméleti vízerőnek 50%-át alapul véve, a Felső-Tiszavidék hasznosítható vízenergiája, az országos energiaszükségletnek kb. 1,2%-át tudja biz207