Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
Hektárban: Megnevezés Rizs Szántó Kert Rét-legelő Szöllő gyűm. Összesen I. Tisza jobbparton: a) Felszíni vízből: TRK/1b) Felszínalatti vízből:-3. 200 5 200 1 580 2 200 600 9 780 TRK/1—6/a) — 1 700 550 250 300 2 800 Tisza jobbpart összesen: 200 6 900 2 130 2 450 900 12 580 II. Tisza balparton: Hektárban: Megnevezés Rizs Szántó Kert Rét-legelő Szöllő, gyílm. összesen a) Felszíni vízből TRK/1—1 400 300 300 400 1000 2 400 TRK/1—2 700 17 300 6 156 6 300 9 10O 39 556 TRK/1—4 700 22 006 6 820 3 600 6 800 39 926 TRK/1—5 — 1 137 10O — 350 1587 Felszíni víz összesen: 1 800 40 743 13 376 10 300 17 250 83 469 b) Felszín alatti vízből: TRK/1—6/b) — 400 1 000 750 750 2 900 c) Szennyvízből TRK/1—7 600 — 570 — 1 170 Tisza balpart összesen: 1 800 41 743 $376 11620 18 000 87 539 Mindösszesen : 2 000 48 643 16 506 14 070 18 900 100119 A terület teljes vízigénye (btto) : évi vízmennyiségben 228,96 millió m3 folyamatos vízsugárban 25,57 m3/sec maximumban 30,06 m3/sec Ebből tározott vízfelhasználás 4,38 millió m3/év. A részleteket az 1., 2. és 3. táblázat mutatja. A keretterv összeállításánál figyelembe vettük a többi vízgazdálkodási ágazatokkal való kapcsolatot is. Ez legjelentősebb a belvízrendezés terén. Az öntözés fejlesztése következtében szükséges belvízrendezési munkákat (a terület alapvízrendezési műveit + az öntözés következtében fellépő többlet- munkákat) a belvízgazdálkodási fejezetben irányoztuk elő. Az öntözési tervben csupán a telepek belső berendezéséhez tartozó vízlíevezetési munkákat és a meglévő befogadóig létesítendő új vízlevezető csatornákat terveztük meg. A belvízrendezési munkáknál az öntözésből kifolyólag többletköltség nem merül fel. A folyócsatornázás módot ad arra, hogy később a fürtöket gravitációsan, illetve kisebb emelési magasság mellett lássuk el öntözővízzel, ezen túlmenően a tározók révén többletvizet is biztosít. A keretterv elkészítésénél figyelembe vettük a jelenleg is folyó talajjavítási munkákat, melyeknek során a III. osztályú talajokat a javítás után a II. osztályúvá javítjuk fel. Ez kihatással van az öntözésfejlesztés megoldásaira. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indoklása Az 1980-ig javasolt fejlesztéseket a mellékletek tüntetik fel. A fejlesztés első szakaszában az volt a cél, hogy a főmű nélkül történő fejlesztéseket irányozzuk elő, mert tározók terén még nincs kellő tapasztalatunk és hasonló a helyzet a csőkutas öntözéssel is. Kedvezőbb tapasztalatok esetén ezen a téren is nagyobb lépést tehetünk. A főművel kiépülő öntözőfürtök közül néhányat teljesen, többet pedig1 fokozatosan javasolunk kiépíteni. Gazdaságpolitikai indokok alapján az látszik helyesebbnek, ha több helyre juttatjuk el az öntözővizet, már az első tervidőszakban. A második tervidőszakban kerül megvalósításra a kerettervben szereplő többi öntözés. Ennek sorrendjét a műszaki szempontokon kívül döntően a mezőgazdaság fejlettsége és igénye szabja majd meg. 162
