Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
a belvízvédelmi érdekeket az Öntözéssel összeegyeztessék. A Felsőszabolcsi- és Nyiri-öblözetnek öntözési lehetőségeiről 1951-ben a Nyíregyházi Vízgazdálkodási Körzet készített tanulmánytervet. Ennek egyik változata szerint a tiszalöki duzzasztómű megépítéséig szivattyús betáplálással, utána pedig gravitációsan lehet öntözővizet juttatni a Belfő-csatornába. A Kétérköz feletti szakaszon 600—700 ha, míg Két- érköz alatt 2500 ha öntözését tartja e terv lehetségesnek. A terv másik változata azt a lehetőséget tárgyalja, hogy a Belfő-csatornába Tiszabezdéd táján történik a Tiszából a vízbevezetés. Mivel ezen a szakaszon a Belfő-csatorna csak 500 1/s vízszállítóképességű, nagy a vesztesége, a medret bővíteni és burkolni nem volna gazdaságos.. Ezért a Tiszával párhuzamosan haladó magasvezetésű öntöző- csatornát kell létesíteni, melyből 30—35 000 ha, terület öntözhető gravitációsan. Mivel a Lónyay-csa- tamában a tiszalöíki duzzasztás csak 5—6 km-dg hat vissza, a torkolati zsilip segítségévei vizet kell betáplálni és így 1000 ha terület öntözhető. A csatorna fentebbi szakaszán és a főfolyások mentén kb. 1200 ha-ra becsülhető a vízzel ellátható terület. A Nyíregyházi Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatal 1953-ban készített tervet a Szamos öntözési lehetőségeire. Ez a terv a Szamos folyón négy vízkivételt tervez, Csengéméi, Tunyognál, Komlótót- falunál és Cégénydányádnál. A vízkivételekre kialakítandó fürtökben összesen 23 000 ha terület öntözését tervezték. Az 1958-ban készült „Vízgazdálkodási Adatgyűjtemény” öntözési fejezete röviden összefoglalja az öntözés terén eddig tett lépéseket. Ismerteti a Fel- ső-Tiszavidék domborzati, talajtani, éghajlati viszonyait, majd rátér a ténylegesen megépített öntözőtelepek ismertetésére. A vízgazdálkodási kérdésekben (öntözésnek a talajvízszintre gyakorolt hatása, szivárgás, csatornaburkolás, vízmérés, vízminőség, stb.) következtetést nem von le, megemlíti azonban, hogy kb 30 000 ha terület öntözhető. A treület vízkészletére vonatkozóan a VITUKI A terület vízkészletére vonatkozóan a VITUKI „Magyarország vízkészlete” című sorozata ad tájéAz öntözésnek a talajvíszint alakulására gyakorolt hatásáról gyakorlati megfigyeléseink nincsenek. Ennek az az oka, hogy a területünkön lévő öntözött területek nem összefüggőek, hanem különálló, szétszórt, apró telepek és alig pár évesek, melyeknél a meglévő talajvízkút-hálózatra gyakorolt hatás nem észlelhető. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az eddig végzett kutatások, feltárások még csak kezdeti lépések voltak, azonban megvalósulásuk rendszerint elmaradt. Az ismertetett terveknek ma már csak néhány főgondolata felel meg a mai viszonyoknak, a jövő várható rohamos fejlődése pedig további változásokat hozhat. A régi tervekből ezért kellő kritikával vesszük át azt, ami kerettervünkben használható. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Az öntözés távlati terveinek elkészítésénél a következő fejlesztési alapelveket vettük figyelembe. — Az öntözés alapvető célja, hogy a mezőgazda- sági termelés mennyiségi és minőségi színvonala emelésének érdekében a rendelkezésre álló korlátozott mennyiségű öntözővizet ott használjuk fel, ahol a legkisebb költséggel tudjuk kivenni és a legnagyobb eredményt érjük el vele. Területünkön országos öntözőrendszerek és fürtök nincsenek. Az eddigi túlnyomóan helyi vízforrásokra települt egyedi vízkivételek jelenlegi kiépítettségük mellett, teljesen ki vannak használva. Lehetőség van azonban arra, hogy kis beruházással kapacitásukat megnöveljük. (Csőkutak létesítése, tározás.) A kialakítandó új fürtök rendszerenkívüli önálló egységek, melyek azonban a vízzel gazdaságosan ellátható területet teljesen befedik. Sajátos szempontként jelentkezik a fejlesztésnél a területen az élelmiszeripar megfelelő alapanyaggal történő ellátásának biztosítása. — Tekintettel arra, hogy a területen a fejlesztés iránya a kisebb öntözések gazdaságos kihasználása, a vízkészlet oldaláról alapvető tényező a természetes vízkészlet mennyisége. Ennek gazdaságos kihasználása lehetséges a természetes holt medrek, a lecsapolt tavak tározó céljára való kiépítésével. Nagy fejlesztési lehetőséget jelent a felszín alatti vízkészlet felhasználása csőkutak építésével. Számszerűen az alábbiakat jegyezzük meg a vízkészletre vonatkozóan. A 13. számú FeLső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterv területe felszíni vízben gazdag. Az alábbi táblázatban megadjuk a vízkészlet legfontosabb jellemzőit, meg kell azonban azt jegyezni, hogy ezekben nem vettük figyelembe a szomszédos országok által tervezett vízhasznosításokat. 152
