Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
szükséges. A tervezett fejlesztés elmaradása, vagy késleltetése súlyosbítja a belvízkár osultságot a mély árterületen a fokozatosan emelkedő talajvízszint miatt. Fontossági sorrendiben a Felső-szabolcsival egyenértékű a Tisza:—Szamosiközi vízgyűjtő rendezése a tervezett új létesítményeikkel, a csatomabálózat sűrítésével és altalaj lazítással a kötött talajok miatt. A vízihasznosítási feladatok megvalósítása a vízgyűjtő belvízrendezési szükségességét soronkívüli- vé teszi. Ezek után a Nyíri-rendszer munkálatai javasolhatók, elsősorban Lónyay-csatoma rendezés miatti árvízvédelmi érdekből is. A tenyészidei károsult- ság a nagy kiterjedésű rét területeken — azok el- savanyúsodása miatt — nagy. Csapadékos: évjáratokban ebben a 'rendszerben keletkeznek a legjelentékenyebb és több éven át tartó belvizek. Természetes vízfolyások távolsága és egyéb víznyerési lehetőségek nehézsége miatt a belvízrendezéssel párhuzamosan a belvízgazdálkodás szükségességé lép előtérbe. A Szamos—Krasznaközi Beregi és Kraszna-bal- parti vízgyűjtőkben elsőrendű szükséglet a talajlazá- tási munkák elvégzésével párhuzamosan a csatornák bővítése, sűrítése és felújítása. A Szamos—Kraszna- közben ezenfelül a szivattyúzási lehetőség fokozása. 2.32 A BELVÍZVÉDEKEZÉS MUNKAINAK SORRENDJE ÉS INDOKLÁSA a) Tisza—Szamosközben a szamossályi árapasztó csatorna. b) Belvíztározók létesítése a Nyírségben. c) A felső-szabolcsi rendszerben a halásztanyai szív. telep. d) Felső-szabolcsi rendszer további korszerűsítése: Kanyári szív. telep, tiszaberceli és dombrádi szív. telepek felújítása, a csatornák korszerűsítésével. e) Nagyari Túr-kivezetés a Petőfi-zsilippel. f) Nyíri vízgyűjtő korszerűsítése. g) Beregi és Kraszna-balparti rendszerek, felújítása. 2.33 A TALAJVÎZSZINT SZABÄLYOZÄS SORRENDJE ÉS INDOKOLÁSA Ez a kérdés — szorosan összefügg a belvízrendezéssel. — A fejlesztést a nyílt árokhálózat sűrítése megoldja mind a Felső-szabolcsi, mind a Nyíri Szamos—Krasznaközi és Kraszna-balparti rendszerekben. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése 21. sz. Beregi belvízrendszer A jelenlegi helyzet ismeretében megállapítható, hogy a rendszer területén a felszíni erősen kötött agyagtálaj — a 3—5 m mélyen fekvő talajvízzel — nagyon megnehezíti a kelő talajművelést, nem raktározza a téli csapadékot, nyári terménykárokat okoz, pangó, felszíni vízzel — szárazság idején mélyen repedezett. Nyári vízállások alkalmával a nap emészti el a felszíni vizeket — holott a csatornák és főcsatornák — jóval több vízvezetésre volnának képesek. A terv a talajadottságok megváltoztatásával, a meszezés, mélyszántás, altalajlazítással kívánja az egyenlőtlen eloszlású csapadék tartalékolását megoldani, és megszüntetni a tavasz eleji vízpazarlást. De gondoskodik arról is, a szívóárok létesítése által, hogy öntözéses gazdálkodás esetén is a meglepetésszerű nyári záporok felesleges kár nélkül levezetést nyerjenek. A nagyüzemi szocialista mező- gazdaság a gépesítés fejlesztésével és fenti talajműveléssel a mainál nagyobb terméseredményeket biztosít. A tervezett 57 millió Ft beruházás nem egészen nyolc év alatt megtérül. 41—42. sz. Tisza—Szamosközi belvízrendszer A terület talajadottságai csaknem azonosak a beregi rendszerrel, s így az előbb előadottak értelemszerűen méltatják ennek a rendszernek fejlesztési tervét is. Ebben a rendszerben is hangsúlyozzuk a talajművelés fejlesztésének fontosságát. Megállapítható az is, hogy a legelők túlnyomórészt ősállapotban vannak, ezeknek felújítása talajlazítással, a zsombékosság, mohásodás megszüntetése elsőrendű érdek az állatenyésztés fejlesztése céljából. A legelők általában a legsíkabb és legvízállóbb tereprészeken alakultak ki, éppen ezért a tavasz- eleji vízállások elsősorban itt képződnek, de a jelen állapotban nem szivárognak kellően a talajba, így a legelőterületeken érvényesül a belvíz fokozatos visszatartása anélkül, hogy skatulyázásra szükség volna. Káros volna a csapadék hosszabb ideig való visszatartása, éppen a savanyúsodás miatt — de szükségesek a fentebb leírt talajművelési módok, valamint az árokhálózat sűrítése. A Szamossályi holtmeder belvíztárolása — Szamossályi árapasztó csatorna létesítésével — a román külvizek elválasztása érdekében indokolt, és mielőbb megvalósítandó. Zsilipje már 1942. évben elkészült a szatmári zsilippel együtt. A nagyari Túr-ág megnyitása és a Petőfi-zsilip megépítése tanulmányterv szerint nagyon hasznos a rendszer tavaszi nagyvizeinek rövidebb idő alatt való levezetése érdekében. A nagy fajlagos levezető képesség csak látszólag túlzott, mert zsilipzárás esetén a belvíz az olcsvaapáti zsilip fölötti szakaszon — ha rövidebb ideig is —, átmeneti elöntéseket okoz, melyek ilymódon gyorsan és biztosan lesznek levezethetők. A 80 millió Ft beruházás közel tíz év alatt megtérül. 141
