Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
szerű volna az egyes öblözeteken fekvő népgazdasági vagyon és az egyszerű elöntésből származható károk meghatározása. A Tisza-jobbparti töltés beregi szakaszán, a Ti- sza-balparti töltés felsőszabolcsá szakaszán, valamint a Kraszna töltés tőzegre telepített szakaszain a részletes tervezés, illetőleg az erősítés módjának pontosabb, gazdaságosabb meghatározása céljából a hidrogeológiai kutatásokat folytatni kell nemcsak az altalaj részletesebb meghatározásával, hanem a kérdéses szakaszok töltésanyagának vizsgálatával is. A szovjet és román területről érkező Tisza, Túr, Szamos és Kraszna árvize tetőzéseinek előjelzésére nincsenek sem csapadék, sem mércekapcsolatok alapján kidolgozott előjelzési segédleteink, formuláink, illetőleg ahol van is ilyen, — mint a Tisza Vásárosnamény alatti szakaszára — ott is igen kis időelőnyt biztosít. Az árvédekezés elősegítése, biztosabbá tételéhez célszerű volna a szovjet és román adatok alapján előjelzési segédleteket kidolgozni. Szovjet területről rendszeres és részletes közlést kapunk a területet érdeklő Felső-Tisza vízgyűjtőjének hóviszonyairól és csapadékadatairól. Hiányzik azonban úgy a hóviszonyok, mint a csapadékadatok rendszeres közlése a Túr, Szamosi, és Kraszna román területi vízgyűjtőjéről. Az árvédekezés elősegítése céljából célszerű volna ezen adatok román részről való rendszeres közlésének a biztosítása. A területen az árvízvédekezés és belvízvédekezés rendszerint egybeesik és az 1940—41. évek tapasztalatai alapján a belvíz itt mind tömegében, mind károkozás tekintetében árvízszerűen jelentkezik, mezőgazdasági érdekeken kívül belsőségeket, utakat, vasutakat és azokon levő műtárgyakat veszélyeztet. Az árvédekezés és belvízvédekezés szervezetét területi és személyzeti vonalon feltétlenül összhangba kell hozni. A töltésépítési, töltéserősítési munkák eszköze ma a területen is a szkréper, dózer, kotró, dömper, gräder. A töltéserősítési munkák részletes tervezésénél azonban főleg az altalaj gyengeségéből, illetőleg erős vízáteresztő képességéből származó hiányok kiküszöbölését célzó munkáknál meg kell vizsgálni a hidromechanizádós módszerek alkalmazási lehetőségét. A töltés építési, illetőleg erősítési munkák gépesítése mellett fokozatosan át kell térni a fenntartási munkák gépesítésére, a töltéskorona karbantartásoknál a Bede-féle, vagy ahhoz hasonló töltésdomborító ekék alkalmazására és azzal kapcsolatban a töltéskorona olyan berendezésére, amely lehetővé teszi a korona fenntartás gépesítését, át kell térni a töltés gyepszőnyegének gaztalanításá- val kapcsolatban a vegyszeres gyomirtásra és a kaszálás gépesítésére. Fontos kutatási terület volna, a folyószabályozással kapcsolatos munkák korszerűsítési lehetőségeinek feltárása. E munkák gépesítésének szükségessége mind sürgetőbben jelentkezik, megoldását mielőbb meg kell találni. Az építés anyaga legnagyobb részben terméskő és fűzrőzse. Ma amikor a magasépítés anyagai megváltoznak, a régieket újabbak váltják fel, melyeknek alkalmazása célszerűbb, olcsóbb és jobb, a folyamszabályozás terén is kutatni kell új építési anyagok után. 118
