Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
hosszú folyómederből a szabályozandó középvízi meder hossza mindössze 18,5 km, melyen kb. 30 db 100—-150 m hosszú művet kellene építeni teljes középvízi szabályozás esetén. A szabályozás továbbfejlesztését elsősorban az árvízvédelmi biztonság fokozása indokolja. Ennek érdekében a folyó partszaggatásait partvédőművekkel meg kell szüntetni, és az 1952-ben elpusztult sonkádi duzzasztóművet (fenékgátat) újra meg kell építeni. 2. AZ ÁRVÍZ MENTESÍTÉS, ÁRVÍZVÉDELEM, FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A Felső-Tiszavidék ármentesítésének, árvízvédelmének és folyószabályozásának kérdéseivel kapcsolatos kutatások és kísérletek zömét az országos (1956—1961. évi) kutatásoknak a 13. Területet érintő részéből kapjuk, kisebb része önálló témaként csak a terület egy részével foglalkozik. Ezeket az alábbiakban soroljuk fel: 1. Töltésezett folyóink mértékadó árvízszínei és az árvizekre vonatkozó tanulmányok eredményei. (VITUKI 1957.) 2. A Tisza mértékadó árvízszínei. (VITUKI 1959.) 3. A tiszai árhullámok tetőzésének előrejelzése mércekapcsolatok alapján, Tiszabecs és Szolnok közötti szakaszon. (VITUKI 1959.) 4. Hullámterek és töltések, továbbá a medervándorlás vizsgálata a Tiszán és mellékfolyóin. (VITUKI 1959.) 5. A Tisza mederváltozásai különös tekintettel az árvédelemre. (VITUKI 1959.) 6. Nyárigátakkal való árvíztározás a Tiszán. (VITUKI 1960.) 7. Töltésezett folyóink hullámterein létesítendő parti sávok kijelölése. (VITUKI 1960.) 8. Völgyzárógátas víztározással történő árvízvisszatartás lehetőségei a Felső-Tisza vízvidékén. (VITUKI 1958.) 9. A hazai árvízvédelmi vonalak geohidrológiai viszonyai, helyszíni felvételek- és geohidrológiai hossz-szelvény a Tisza mentén. (VITUKI 1960.) 10. A növényi és állatvilág hatása az árvízvédelmi töltés állékonyságára. (Babos Zoltán és Bokor Mihály 1957. VITUKI részére adott szakvélemény.) 11. Az árvízvédelem fejlesztését szolgáló hároméves kutatási terv összefoglaló jelentése. (VITUKI 1961.) 12. Kisar—Tivadar közötti Tisza-szakasz árvízi szűkületének vizsgálata. (VITUKI modellkísérlet.) 13. A tiszalöki duzzasztott folyószakasz felisza- polódásának vizsgálata. (VITUKI 1960.) Az 1. sorszám alatti a ma mértékadó árvízszintek jellemző adatait foglalja össze. Ez az árvízvédelmi és ármentesítési Keretterv alapja. A Túr vonatkozásában azonban — mely a mértékadó árvízszintéi meghaladta — korrekcióra szorul. A 2. sorszám alatti a Tisza 1%-os árvízszintjét határozza meg a Kreps-féle módszerrel és hasonlítja össze a jelenleg érvényben lévő árvízszinttel. A 3. sorszám alatti a Tisza menti védvonal ár- vízvédelmét segíti elő azzal, hogy igen jó segédletet ad a tiszai árhullámok tetőzése nagyságának, levonulási idejének, tartósságának előrejelzéséhez. A fővédelmi vonalak, de a nyárigátak vonatkozásában is igen jól használhatók. A 4., 5., 6., 7. sorszám alattiak a medert és töltés- vonalozásokat vizsgálják felül az árvizek levonulása, iszapolási lehetőségek, mederképző hatás, tá- rozási lehetőségek szempontjából. A felsorolt tanulmányok főleg a szabadon tartandó sávok tervezéséhez, nyárigát vonalozások és magasságok meghatározásához, a durvább töltésvonalozási hibák korrigálásához adnak javaslatot. A 8. sorszám alatti a Felső-Tisza vízvidékének völgyzáró gátak árvíztározási lehetőségeit vizsgálja, a tározással lenyeshető árvízcsúcsok mértékét számítja. A 9. sorszám alatti a Tisza és mellékfolyói mentén az árvédelmi töltéseknél az altalajviszonyok feltárásával foglalkozik. A 10. sorszám alatti, a töltéstest gyökerekkel, féregjáratokkal átszőtt, árvízvédelmi szempontból alig használható rétegének feltárásával, a magassági biztonság mértékének meghatározásához, az erősítéseknél szükséges talajcsere rétegvastagságának meghatározásához ad támpontot. All. sorszám alatti II. része az árvízvédelmi töltéseken át és a töltések alatt különböző anyagokból álló és különböző rétegezettségű talajokon való szivárgási hatásokat vizsgálja, a gát állékonysága szempontjából. III. része javaslatot ad a gát-forma, illetőleg a rézsűk megválasztásához. A 12. sorszám alatti a tiszai töltések egyik legrosszabb vonalozású szakaszának, a tivadar—kis- ari szűkületnek lefolyása viszonyait, a szűkületben lévő híd pilléreinek áramlástani szempontból legkedvezőbb elhelyezési lehetőségeit vizsgálja, és ad javaslatot a rossz duzzasztási viszonyok megjavítására. Jelenleg a területen ármentesítési, árvízvédelmi és folyamszabályozási vonatkozású kísérletek, kutatások nem folynak. Célszerű volna azonban azokon a szakaszokon, ahol a középvízi meder a töltés közelében van, vagy azt elérte, az alaposabb, biztonságosabb tervezések és a védelem érdekében a részletesebb geohidrológiai felvételeket elindítani, megfelelő sűrűségű talaj szelvények felvételével. A Felső-Tiszavidéket érintő ármentesítési és ár- vízvédelmi, valamint folyamszabályozási vonatkozású adatgyűjteményeket az alábbiakban soroljuk fel: 96
