Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.44 MÉLYSÉGI VÍZ Hazai szakintézményeink és szakembereink megbecsült eredményei ellenére a mélységi vízre vonatkozó ismereteink hézagosak, ugyanúgy, mint másutt a világon. Fogalmi, elméleti és gyakorlati kérdésekben sem nálunk, sem külföldön még nem alakult ki egységes felfogás. Ezért itt sokszor még vitatott megállapítások és vélemények közlésével kell megelégednünk. 2.441 Általános rész A mélységi víz a földikéreg likacsos, hasadákos és üreges kőzeteiben lévő, általában nyomás alatti víz, kivéve a talajvizet és a karsztvizet. Felosztjuk rétegvízre, rétegzetten kőzetekben (eruptívumok- ban, kristályos palákban stb.) tárolt vízre és mélykarsztvízre. Nálunk a mélységi víz túlnyomó része rétegvíz, mely réteges víztartókban tárolódik. A következőkben ezzel foglalkozunk. Az egyes felszínalatti vízfajták elhatárolása igen nehéz, sokszor nem is lehetséges. Így a talajvíz, a karsztvíz és a rétegvíz közötti átmenetek miatt a vízfajták elnevezései nem mindig jelölnek tiszta fogalmakat. A rétegvíz lehet hideg, langyos, meleg és forró. Itt csak a hideg és langyos, tehát közvetlenül ivóvízként használható rétegvízzel foglalkozunk. (A hévizet a 2.45 fejezetben tárgyaljuk.) 2.4411 RÉTEGVÍZHAZTARTÁS. UTÁNPÖTLÓDÁS A rétegvízháztartás a felszínalatti víz körforgalmának része. A felszínalatti körforgalomban résztvevő víz a vadózus vízből jut a kőzetekbe, s onnan rövidebb- hosszabb idő után mint víz vagy vízgőz távozik. A felszínalatti vízkörforgalom a periódusok időtartama szerint lehet: rövididejű, évszakos-, éves-, többéves- és hosszúperiódusú. A rétegvíz általában mélyebben helyezkedik el, körforgalma ezért leggyakrabban a többéves és a hosszúperiódusú kategóriába tartozik. Ennek következménye, hogy nyugalmi (egyensúlyi) vízszintje, nyomása és hozama legtöbbször még a többéves szá- razr-nedves meteorológiai periódusokra, sem érzékeny. Kivétel a hegységperemek, és hegyek 'közé zárt kis medencék rétegvize. (Lásd még a 2.4412 pont alatt.) A rétegvíz utánpótlása lényegében megegyezik a többi felszínalatti vízfajtáéval, csakhogy utánpótló- dási módja eltér amazokétól. A felszínalatti vizek utánpótlódási tehetőségei röviden a következőkben foglalhatók össze: a) A kondenzációs víz a felszín feletti levegőnek a hidegebb talajba való beáramlásakor a belőle kiváló vízpárából keletkezik. Mennyisége jelentéktelen: évente legfeljebb néhány milliméter utánpót- lódást jelent. b) Az izzadmányvíz a felszín közelében vagy a felszínen keletkezett kőzeteknek — a Föld mélyébe történő süllyedésük közben — vízgőz alakjában kivált nedvességtartalma. Kísérleti adatok szerint mennyisége az egész Kárpátmedencében mindössze évi 5000—8000 m3-re tehető. c) A fosszilis rétegvíz szigorú meghatározás szerint a kőolajtelep feküvize. Mennyisége elhanyagolható. — Tágabb értelemben vett fosszilis víz az, amely a rétegekben leülepedésük óta tározódik. Ez önmagában nem jelent utánpótlódást, csak akkor, ha a réteg pórusai csökkennek és azokból a víz egy része kinyomódik. Ennek mennyisége is jelentéktelen: az egész Kárpátmedencében — a számítások szerint — évente 3—50 millió m3 között változik. d) A juvenilis víz egyik része a Kárpátmedencében ma már gyakorlatilag csak erupciók után jöhet a felszínre, így elhanyagolható. — Másik előfordulási módja a hűlő Föld belső izzó magmájából a kéreg vastagodásával arányos mértékben, a kéreg alsó részeiben kiváló vízgőz. Ennek mennyisége nem becsülhető pontosan, azonban lehetséges, hogy résztvesz a rétegvíz utánpótlódásában. e) A kitermelhető dinamikus vízkészlet egyetlen jelentős utánpótlása — ahol ilyen egyáltalán van — csak a beszivárgó vízből származhat. Az a)—e) pontokban felsorolt utánpótlódásokon kívül —, melyek valamennyien a felszínalatti vízkészlet szaporodásával járnak — az egyes felszín- alatti vízfajták készlete természetesen egymás rovására is gyarapodhat (pl. mélykarsztból táplálkozó rétegvíz). 2.4412 RËTEGVÍZJÁRÁS A következőkben sorravesszük hazánk területének jelentős (I), korlátozott (II) rétegvízutánpótló- dással rendelkező és rétegvízutánpótlódással gyakorlatilag nem rendelkező (III) területtípusait és jellemezzük rétegvízjárásukat. I. A nagy mennyiségben utánpótlódó vízadókat elsősorban, sőt majdnem kizárólag a hegységi peremeken találjuk (pl. Pécs, Komló, Várpalota, Mezőkövesd vidéke). Itt a rétegvíz utánpótlása háromféle lehet: a) A hegységperemeken a rétegek a felszínen vagy a felszín közelében vannak s ott jut beléjük a helyi és a hegységről lefutó csapadék egy része. (Például Pécsett, a tortyogói vízmű területén.) b) Az utánpótlódás a mélyebben lévő karsztos kőzetekből, alulról vagy oldalról is történhet. Ez számos hegységperemen igen. bővizű rétegek táplálója (pl. Komló, Iiget-oroszlói és Budafa-mánfai vízművek). Az a) és b) módon utánpótlódó víztartókra jellemző, hogy rétegvizük nyomása és dinamikus vízkészletük változása jól követi a száraz ill. nedves évek periódusait. c) A rétegvizet nagy mélységből törések mentén feltörő hévíz táplálhatja (például Budapesten a Gellérthegy-lukácsfürdői úgynevezett termális vonalon). A rétegvíz ilyen jellegű utánpótlódása a tapasztalat szerint csak addig számottevő, ameddig megfelelő fiatal vagy megújult törésrendszer van a területen. П. A medencék belsejében a vízutánpótlódás már általában korlátolt és — az Ija és I/b alatt tárgyalt 84
