Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

7. táblázat

A középhőmérsékletek különböző „Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” c. tartósságú és átlagos értékei Túrkeve (1901—50)

%

I L

II.

III.

IV.

v.

VI. 1

VII.

VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

évi

0

4,4

5,4

9,1

15,7

19,6

22,6

24,5

24,0

20,5

15,3

10,9

4,9

11,9

10

1,9

3,0

8,5

13,6

18,9

21,7

24,3

22,8

18,8

13,2

7,4

3,9

11,4

25

0,5

1,7

7,2

12,1

18,3

21,0

22,9

22,1

18,3

12,1

6,8

2,2

11,0

50

—2,7

0,4

5,5

10,7

16,7

19,5

22,0

21,4

16,8

10,9

5,0

0,5

10,6

75

—4,3

—1,3

4,0

9,6

15,6

18,7

21,1

20,1

15,4

10,0

3,2-0,7

10,0

90

—6,4-5,1

2,08,5

14,4

18,1

20,3

19,0

14,7

8,7

2,0

—3,9

9,4

100

—10,0

8,2

0,2

0,6

11,6

17,2

18,1

17,4

11,8

6,4

—1,5

—6,6

7,8

Atl.:

—2,2

—0,3

5,3

11,0

16,6

19,9

22,2

21,2

16,8

11,0

4,8

0,1

10,8

A 7. táblázatból láthatjuk, hogy az eddig előfordult leghidegebb január középhőmérsiékleite —10 C°, a legmelegebbé 4,4 C°, a míg a leghidegebb július középhőmérséklete 18,1 C°, a legmelegebbé pedig 24,5 C° volt. A teli hónapok havi kö- zéphőmérsékletednek szélsőséges értékei közti különbség tehát a nyári hónapok középhőmérsékletének ingadozására jellemző hasonló érték kétszeresét is meghaladja.

Területünkön a tenyészidőszak átlagos hőösszege több mint 3300 C°: e szempontból területünk — a

szomszédos 9. TVK-egységgel együtt — hazánk legmelegebb vidéke. Ezt a kedvező adottságot a mezőgazdaság elsősorban hőigényes növényféleségek (rizs) termelésével használja ki. (13. ábra.)

A gyakorlati életben különösen fontos a hőmérsékleti szélsőségek küszöbértékednek előfordulási gyakoriságát ismernünk. Ezért a 7/a táblázatban meghatározásukkal együtt közöljük az éghajlati szakirodalomban bizonyos küszöbértékek segítségével meghatározott napok átlagos előfordulását.

7/a. táblázat

Különleges szélső hőmérsékletű napok számának évi átlaga Békéscsaba (1901—30) ___

Zo

rd nap

Téli nap

1

Fagyos nap

Nyári nap

Hőség nap

Forró nap

mán<10°

max<;0°

min<:0°

maxj>25°

тах^ЗОР

maxi>35°

Szabad vízfelületek

átlagos párolgása mm-ben és az

évi összeg %-ában

8. táblázat

1 Iи. 1 ni.

IV.

V. 1 VI. 1

VII. J VIII. J

IX. [ X. 1 ,XI.

1 XII. 1 Évi

mm 7 % 1,0

10 25 1,5 3,6

56

8

98 119 14 17

140 112 20 16

77 39 10 11 5,4 1,5

7 700 1,0 100

A felsorolt szélsőséges hőmérsékletű napok ismerete nemcsak a növénytermesztés, hanem számos műszaki tevékenység (pl. betonépítés) szempontjából is hasznos.

 téli és nyári napok számának területi eloszlását a 14. és 15. ábra szemlélteti.

retű tározókra számított érték). A párolgás évi menetét a 8. táblázat tükrözi.

Az egyes hónapok párolgásértékemek 20 évenként várható szélsőséges eltérése a havi átlagtól —55, illetve —32%.

2.25 PÁROLGÁS

2.251 Szabad vízfelületek párolgása

Területünkön a szabad vízfelületek dr. Szesztay Károly számítása szerint évenként 680—730 mîmes vízoszlopot párologtatnak el (V<10 millió m3 mé2.252 Területi párolgás

A talajfelszín párolgásának (területi párolgásnak) évi összege ezen a területen átlagosan 480— 520 mm, délről északra (a Sebes-Körös felé) haladva csökkenő mértékben. Az évi menetet és a tenyészidőszak mm-ben kifejezett párolgását a 9. táblázatban adjuk meg.

51