Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
3/Ъ. táblázat A napsütéstartam maximuma (1), átlaga (2) és minimuma (3) órákban Békéscsabán (1901—50) I. I II. I III. I IV. J V. I VI. I VII. I VIII. I IX. I X. I XI. I XII. I évi (1) 103 140 232 262 303 344 (2) 58 74 136 179 244 267 (3) 19 30 65 114 151 182 A táblázatokból kitűnik, hogy a különösen napos hónapok napfényóráinak száma megközelítheti a téli féléviben a sokévi átlagérték kétszeresét, a nyári félévben másfélszeresét, míg a legborultabb hónapban, januárban, a napfényórák száma az átlagérték negyedéig is csökkenhet. 362 331 266 199 96 83 2 336 299 268 198 139 74 47 1 983 189 207 174 81 32 29 1 738 2.223 Derült, borult és ködös napok A derült és borult napok havonkénti átlagos számát és a borultságnak a felhőzet évi járását jól jellemző havi (évi) átlagértékeit a 4. táblázatban mutatjuk be. 4. táblázat A derült (1) és borult (2) napok átlagos száma és a %-os borultság Szarvason I. ! II. [ Ш. 1 IV. V. ! VI. i VII. ! vm- , 1 IX. ! xXI. 1 XII. J évi (1) 5 6 6 6 8 8 10 12 10 9 5 3 88 (2) 13 10 9 8 6 5 4 3 5 8 11 17 99 (3) 64 58 54 56 45 47 40 38 42 47 62 71 52 A ködös napok havi és évi átlagos számát a hasonló éghajlati fekvésű Szeged adatai alapján az 5. táblázatban ismertetjük. A ködös napok átlagos száma Szegeden I. I II. I III. I IV. I V. I VI. I VII. j VIII. I IX. I X 7,6 6,5 2,1 0,8 0,2 0,4 0,0 0,3 1,2 1,7 5. táblázat XI. XII. év 6,6 9,8 37,2 2.23 légnyomás, szél 2.231 Légnyomás A tengerszintre átszámított légnyomás évi közép- értéke területünkön 762,4—762,5 Hgmm közötti. Értéke kelet felé haladva növekszik. Az évi átlag izobárjait a 9. ábra szemlélteti. A légnyomás átlagértékének évközi változása egy januári fő- és egy őszi másodmaximum mellett egy májusi fő- és egy novemberi másodminimumot mutat. Az erős januári maximum az évek nagy részében antidklonális, a májusi minimum pedig ciklonális, csapadékos időjárással jár együtt. A légnyomás szerepe az időjárás alakulásában döntő, ismerete a meteorológus számlára az időjárási előrejelzések készítéséhez azonban egymagában még nem elegendő. 2.232 Szelek A légnyomátsképnek és a Kárpátok módosító hatásának megfelelően területünkön északnyugati az uralkodó szélirány. Szélerősség szempontjából területünk az ország keleti, erősen szeles övezetébe tartozik,, melyben a szélerősség évi középértéke 1,8—2,0 Beaufort fok közötti. Különösen a 3 Beaufort fokot elérő és meghaladó erősségű szeleket irányítja a Kárpátok láncának eltérítő hatása. Az eddig észlelt szeleknek a 3 Beaufort főiknél erősebbek évi átlagban 22,6%- át teszik ki. A viharos szelek hányada 1,8%. A legerősebb széllökés sebessége 40 m/sec körüli érték, a ritkán előforduló tornádóké azonban elérheti a 100 m/s-ot is. Tavasszal és nyáron porviharok is előfordulnak. , A Szegeden észlelt szelek előfordulási gyakoriságát szélirányok szerint a 6. táblázat, továbbá a „Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” e. 1:500 000 méretarányú térkép szemlélteti. 6. táblázat Az összes (1) és a 3 Beaufort-foknál erősebb (2) szelek előfordulásának gyakorisága % Szegeden É I ÉK I К I DK I D I DNY J NY | ÉNY | Szélcsend (1) 12,6 10,6 7,2 7,6 13,2 6,6 13,5 (2) 26,3 10,2 5,8 6,8 14,9 6,3 20,4 13,9 7 12 TVK 14,8 26,3 49
