Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
A7 évi fenntartási munkáik a VÍZIG területén 19.8 millió Ft-ot tesznek ki, ebből 16 millió építési, 3.8 millió gépészeti fenntartás. A fejlesztés nyomán fellépő nagyarányú építések elvégzése érdekében a fenntartási munkák kivitelére megbízható fenntartási vállalat alakítását és továbbfejlesztését javasoljuk. A felújítási munkák főleg az elévült belvízvédelmi szivattyútelepek korszerűsítését érintik. A VÍZIG 1960. évben 13 millió Ft értékű felújítást végzett. Mivel a fenntartási és felújítási munkák között éles határt megvonni nem lehet, a felújítások nagy részét ugyancsak a fentebb említett vállalat útján lehetne elvégeztetni. 6. Munkaerőgazdálkodás. Szakoktatás. A kerettervi fejlesztési feladatok végrehajtása a gépesítés meggyorsítását kívánja. Ennek érdekében gondoskodni kel gépész és nehéz gépkezelő szakmunkások képzéséről. Az öntözési program végrehajtását csak az öntözési szakemberek képzése biztosítja, ami a területen a szarvasi ÖRKI és békési öntözési szakiskola útján oldható meg. A vízgazdálkodás terén általában meglévő szak- emberhiány pótlását elsősorban az iskoláztatás és továbbképzés fejlesztésével kel biztosítani úgy a mérnöki, mint technikusi vonalon. A 12. sz. TVK területén jelentkező minden munkaerő-igény a 20 éves fejlesztés folyamán kb.: 94 fő mérnök, 149 fő technikus, 80 fő művezető és 110 fő mezőgazdasági öntözőmester. 2.3 A vízgazdálkodási feladatok megvalósítási sorrendje Felmérve a területen jelentkező vízgazdálkodási feladatokat, megvizsgálva azok kapcsolatát egymással, összefüggését egyéb népgazdasági feladatokkal, megállapítást nyert kivitelük sürgőssége, illetőleg sorrendje. A sorolást a csatolt 1. sz. táblázat tünteti fél. A sorrendiség megállapítását a területi szükségleteik befolyásolták. Az életszínvonal gyors emelkedése folytán előállott nagyarányú igény az ivóvízellátás és városaink csatornázási elmaradottsága az ilyen irányú munkák mielőbbi kivitelezését indokolják. Nem maradhat el azonban a mezőgazdaság igényeinek kielégítése sem. Ezért közvetlenül az öntözés fejlesztése nyomul a vízellátás mögé. Az árvíz- és belvízvédekezés az általános termelés biztonságának alapja. Ezért általában úgy történt a megvalósítási sorrend megállapítása, hogy a szakágazati összehangolás érdekében több azonos időben végzendő munka kapott azonos, illetve egymáshoz közelálló sorrendi számot. 2.4 A vízgazdálkodási létesítmények főbb munkamennyiségei és költségei A csatolt összesítő táblázat szerint a 12. sz. TVK területen tervezett fejlesztés összes beruházási köl- sége 4,13 milliárd forint, mely összegből kereken 2.5 milliárd jut az öntözés fejlesztésére és ez mindennél jobban hangsúlyozza a mezőgazdasági bázis kiépítésének fontosságát a Körösvidéken. Az árvízi és belvízi biztonság, tehát a biztonságos termelés érdekében 382, illetve 240 milliós rendű beruházások nyertek előirányzatot. A jó ivóvíz- ellátás és a kapcsolódó települések csatornázására összesen közel 700 millió forint értékű a beruházás, amelyben azonban az ipari vízellátás és csatornázás is bennfoglaltatik. E nagyarányú beruházások gazdaságosságát az egyes szakfejezetek keretében végzett mutatók számítása igazolja. A belvízi beruházások megtérülési ideje átlagban hat év, az öntözési 3—4 év, a halastógazdasági 4—5 év. A fejlesztés kivitele során 54 mió m3 földmunka 7 mió ms beton 111,5 mió m3 kőmunka végrehajtására kerül sor 1,8 mió to gépészeti megvalósítással. A nagymennyiségű föld- és betonmunkák nagyarányú gépesítés szükségességét igénylik. Ezt a témát, valamint a szakemberképzés szükségességét a XVIII. fejezet kimerítően tárgyalja. 313
