Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XVIII. fejezet. A vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb feladatok
ügyi igazgatási ügyek ellátásában való közreműködését. A fenti irányelvek megvalósítása lehetővé teszi olyan, a vízikészletgazdálkodás alapján álló vízgazdálkodási központ kialakítását, amelynek főfeladata a vízgazdálkodás tervezése, lebonyolítása, a hatósági feladatok ellátása, az építési és üzemelési munkálatok felügyelete és ellenőrzése, a tényleges ár- és belvízvédekezés ellátása, továbbá közreműködés a tanácsok hatáskörébe tartozó vízügyi feladatok szakirányításában. 2. KUTATÁSI FELADATOK A vízgazdálkodás feladatai: a vizek kártételeinek elhárítása, a vízkincs megőrzése és a társadalom részére leghatékonyabb kihasználása már magukban rejtik, hogy ehhez a gazdálkodáshoz a gazdálkodás tárgyának, a víznek, mint természeti adottságnak, minél tökéletesebb ismerete szükséges. Minél nagyobbak a vízzel való gazdálkodás követelményei (a társadalom előrehaladása, miatt) és minél bonyolultabb lesz a gazdálkodás, annál mélyrehatóbbnak kell lenni a tudományos kutatás minden módszerét igénybevevő ismeretfeltárásnak. A kutatási feladatok előbb csak mint a felszíni, majd a felszínalatti vizekre vonatkozó adatfeltárások jelentkeztek a fontosabb vízfolyások és területek hidrológiai adataira — a vízállás, vízhozam és ezeket befolyásoló egyéb adatokra — vonatkozóan. A vízgazdálkodás feladatainak megoldásához azonban nemcsak adatokra van szükség, hanem hidrológiai és ehhez kapcsolódó meteorológiai, geológiai és morfológiai kutatások is. A hidrológiai adatgyűjtést és alapkutatásokat a keretterv időszaka előtt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI), valamint ennek elődje a Vízrajzi Intézet és az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) vízépítéstani tanszékei, míg az alkalmazott kutatásokat előbbiek, valamint túlnyomóan a VTZI- TERV, MÉLYÉPTERV, UVATERV és FTI végezte. A kerettervet megelőző időszakról azoknak, a területekre vonatkozó hidrológiai alap- és alkalmazott kutatásoknak a címjegyzékét és adatait, melyeknek összefoglaló jelentései az egyes intézményeknél rendelkezésre állanak — az elvi és módszertani tanulmányok, valamint az egészen helyi jellegű vizsgálatok kivételével — a 13. TVK-nak megfelelő bontásban Csermák Béla. Hidrológiai Kutatások számbavétele (1951—1961) VITUKI kiadvány (1962) tartalmazza. Ezek a kutatási eredmények — a kiadvány csoportosítása szerint — az egyes területek felszíni vizeire és vízrendezéseire (I), földalatti vizedre és forrásaira (II), a vízháztartás, vízgazdálkodás és tervezés kérdéseire (III), a felszíni (IV) és felszín alatti (V) vizekből való vízellátásra és a geohidrológiai kutatásokra (VI) vonatkoznak. A számbavétel szerint valamennyi területre érvényesek. az alábbi fontosabb és általános kutatási eredmények, melyek a belvízrendszerek tervezésére, a különböző valószínűségi árvízszintek meghatározására, az árhullámok előrejelzésére, a töltésezett folyóink hullámtereinek ^«idézésére, a talajvízszínt térképezésére, a talajvízszínalakulás és talajvízáramlás törvényszerűségeire, a talajvízkészlet számbavételére, a különböző vízgazdálkodási létesítmények: öntözés, vízlépcsők, vízellátás, talajvízre való hatásának vizsgálatára, a talajvízállás előrejelzésére, az ország hasznosítható karsztvízkészletére, a bányavizek nyilvántartására és a bányaüzemek karsztvízkészletekre való hatásának vizsgálatára, forráshozamok előrejelzésére, a vízfelületek párolgására, a hóviszonyok vizsgálatára, az ország vízkészletének megállapítására, a vízgazdálkodási tervezésre, a vízellátó rendszerek vázlattervére, az öntözések és felszíni vizek elvezetésére, a Tiszavölgy öntözési kerettervére. a talajvízdúsításokra, a talajvízből való öntözések lehetőségeinek feltárására, a geohidrológiai talaj- ás karsztvíztérképezésre, a mélységi geohidrológiai térképezésre, a víztározási lehetőségek feltárására, a hazai árvédelmi vonalak geohidrológiai felvételére, az árvédelmi gátak szi- várgásvizsgálataira és a Duna komplex hasznosításának kérdéseire vonatkoznak. Ezeken a hidrológiai kutatásokon kívül még számos olyan kutatás is folyt, melyek eredményei a keretterv végrehajtása szempontjából igen fontosak. Ezek a felszíni és felszínalatti vizek minőségére és a vízminőségi térképek készítésére, a különböző ipari szennyvizek tisztítására és a szennyvízöntözési lehetőségék feltárására vonatkoztak, a Körösök vízrendszerének árhullám előrejelzésére, a Fehér-Körös mértékadó árvízszínére, Okány —Vésztő—Bélmegyer, a szarvasi holt Körös-ág, a peresi holt Körös-ág belvízrendezésére és egyes csatornák belvízkár becslésére, a Körösök öntözővízkészletére, a begécsi tározó komplex hasznosítására, a biharugrai halastavakra, a terület helységeinek felszín alatti vizekből való teljes vagy részleges vízellátására (Békéscsaba, Vésztő) a Körösvidék felszín alatti vizekből való öntözéseire vonatkoznak. Az egyes területi kerettervek végrehajtásához szükséges kutatások — a hidrológiai kutatások mellett — mind élesebben mint a műszaki beavatkozásúikkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások jelentkeznek. Azok a feladatok, melyek az egyes területeken a keretterv időszakában kutatómunka jövő feladatait adják: az egyes kisebb vízgyűjtőterületek összefüggő egységes rendezési tervének kidolgozása, a talaj-, karszt- és mélységi vízkészletek és hasznosan kitermelhető mennyiségeiknek megállapítása, a vízkészletgazdálkodás kialakítása, a vízgazdálkodási létesítmények legbiztosabb és leggazdaságosabb megtervezése, az árvízvédekezés, belvízgazdálkodás, öntözés, vízerő- hasznosítás stb. A keretterv végrehajtásához szükséges további adatgyűjtést és sűrítést, valamint kutatást — az egyes területekre decentralizáltan — a vízügyi igazgatóságok hidraLógusainak, vízkémiai laboratóriumainak és a jövőben alkalmazandó geohidrológu- sainak is végezni kell az országos szervvel, a VITU- KI-val együtt és az ő koordinációja mellett. 294
