Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem

és vízi sportok gyakorlásának szociális és népegész­ségügyi szempontból felbecsülhetetlen értékű a je­lentősége. A folyóparton tartózkodás pihentető, üdítő szórakozás s mivel természetjárással és gya­loglással egybekötött, elősegíti a munkában elfáradt test regenerálását és a szervezet kondíciójának ja­vítását. Az igény elsősorban a városi lakosság ré­széről jelentkezik, de a mezőgazdaság szocialista át­alakulásával általánossá válik. Mivel a vidék me­zőgazdasági jellegű, ezért az igény eddig alig volt számottevő. Népgazdásági terveinkben azonban, a kormányzat részéről kiadott közismert, a vízispor­tot támogató rendelkezések nyomán egyre nagyobb szerepet kapnak a vízparti üdülés, fürdés és vízi­sportok is. A területen a lehetőségeket zömében Gyulán és Békéscsabán veszik igénybe, míg a csaknem kizáró­lag mezőgazdasági települések ilyen irányú moz­galma alig számottevő. Becsléssel jelenleg a következő hozzávetőleges számok adhatók meg a vizek egészségvédő hatásá­nak igénybevételére: A lehetőségéket igénybevevők száma nyári idény­ben átlagosan: Vízparti üdülés Fürdés Vízisport Összesen Békéscsaba 3 500 fő 1 000 fő 1 000 fő 5 500 fő Gyula 3 000 fő 800 fő 500 fő 4 300 fő Többi település 500 fő 4 000 fő 1 400 fő 5 900 fő Naponta összesen: 7 000 fő 5 800 fő 2 900 fő 15 700 fő Évente összesen: 420 000 fő 348 000 fő 252 000 fő 1 020 000 fő A napi igénybevétel igen alacsony, a lakosság szá­mához viszonyítva alig 2—3%-ot tesz ki. A kor­mányzat és társadalmi szervezetek vízisportokat tá­mogató tevékenységének hatására azonban a mező- gazdasági lakosság igényei ilyen irányban rohamo­san kifejlődnek. Területünkön elsősorban Gyulán és Békéscsabán várható erősebb fejlődés. A vízparti üdülést és fürdést igénybevenni kívá­nókat a jelenlegi lehetőségek már nem elégítik ki. A Fekete-Köröst, illetve a Szanazugot mintegy 100 000 esetben keresik fel évente a felüdülni vá­gyók, elsősorban Gyuláról, Békéscsabáról, Sarkad­ról, de távolabbi vidékekről is. Ennek a területnek korszerű berendezésekkel történő ellátása, modem üdülőteleppé való kiépítése olyan szükségesség, me­lyet rövidesen meg kell oldani. A többi — a táblá­zatban felsorolt — szabadstrand ugyancsak szerve­zetlen formái a vízparti fürdésnek, a jelen igénye­ket még kielégítik, de ezeken a helyeken szervezett és kulturált fürdési és üdülési lehetőségeket kell teremteni. Az evezős- és motorcsónaksport kialakítását, ill. kifejlesztését egészségügyi szempontokon félül a kitűnő evezős és motorsport pályák is indokolják. A sportegyesületek működését erre a területre is ki kell majd terjeszteni. A sporthorgászat ezen a vidéken nagy fejlődés előtt áll, ugyanis az ország fokozatosan elszennye­ződő vizei mellett a Körösvidék folyóin a halbőség előfeltételei továbbra is biztosítottak lesznek. Nem­csak a körösvidéki horgászok számának erős növe­kedésére, hanem az idegenforgalom nagybani ki­fejlődésére is számítaná kell. Szükséges a halászat és horgászat jobb összehangolása, továbbá a hor­gásztanyák számának és kulturáltságának növelé­se is. 1.32 A TERMÉSZETVÉDELEM FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Területünkön a múlt században végrehajtott nagyarányú vízszabályozási munkák nyomán a táj jellege gyökeresen megváltozott. A Körösvidék víz­járta, mocsaras és jobbára mocsári tölgyerdőkkel borított területén egy évszázad alatt virágzó mező- gazdaság fejlődött ki. A tájjal együtt eltűnt annak madár- és állatvilága is. A még nyomokban fellel­hető eredeti tájjellegű részletek védelme annál is inkább indokolt lenne, mert a népgazdasági tervek végrehajtása a még meglévő tájelemeket is felszá­molná. Egyes tavak és eredeti állapotukban fennmaradt folyószakaszok fenntartására és részbeni regenerá­lására, kell törekedni. Az eddig is védett területek, mint a szarvasi, gyulai és szabadkígyósi parkok, az ősi tájtól idegen, de értékes vegetációk védelme csak a szarvasi arborétumnál kielégítő. A gyulai és szabadkígyósi parkoknál az őrzés nem elegendő; a karbantartás és felújítás területén sok a tenni­való. 253

Next

/
Oldalképek
Tartalom