Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
A kút vizét teljes egészében ivóvízként hasznosítják. 1.23 AZ ASVÄNY-, GYÓGY- ES HÉVIZEK KOMPLEX hasznosításának múltja és jelene BÉKÉS MEGYE Békés Asztalos utcai kút. 1930-ban létesült ivóvíznyerés céljára. A kút pozitív, túlfolyó 3-as típusú, 42 C°-os, napi 176 m3 vizet ad. A víz hasznosítására 1930-ban gyógyfürdőt létesítettek, ahol 16 db kád, 3 db fedett medence (30 m3-es, 15 m3-es 10 m3-es) van. A fürdőt 80 %-ban SzTK beutaltak veszik igénybe, azonban a fürdő egyben tisztasági fürdő is. A feltárt vízből becslések alapján napi 120 m3-t gyógycélra és 56 m3-t tisztálkodási célra hasznosítanak. í I- I ; j Békéscsaba Fürdő kút. 1959-ben tárták fel. A kút 3-as típusú, pozitív jellegű, 76,5 C°-os napi 526 m3 vizet ad. A feltárt vizet a már meglévő Árpád fürdőbe vezették. A fürdőben 15 db kád, zuhanyozók és iszapfürdő áll az SzTK beutaltak rendelkezésére. A gyógyászaton kívül strandolási célokra is hasznosítják a vizet egy 250 m3-es strandmedencében. A fentieken kívül lakó-, illetve középületek íűté- séne is hasznosítják a vizet. Gyógycélra napi 70 m3-t, tisztálkodási célra napi 70 m3-t, strandolásra a strandszezonban napi 146 m3-t és lakó-, ill. középületek fűtésére a fűtési szezonban napi 240 m3 vizet használnak fel. A fürdő nyári maximális forgalma napi 4000 fő volt. Gyoma Piactér! kút. 1958-ban épült, ivóvíz céljára. A kút pozitív jellegű, 3-as típusú, 62,5 C°-os napi 650 m3 vizet ad. A kút vizét a 400 m-re lévő gyógyfürdőbe vezetik. A gyógyfürdő 10 db káddal, zuhanyokkal, 2 db fedett medencével és orvosi rendelővel áll rendelkezésre a gyógyítás céljára. A fürdő egyben tisztasági fürdő is. Ezenkívül strandolás eélj ára a 15 hektáros parkban 3 db nyitott medence is (250 m3-es, 80 m3-es, 38 m3-es) létesült. A fürdő napi forgalma nyáron a 20 000 főt is meghaladja. A feltárt vízből gyógycélra napi 40 m3-t, tisztálkodásra napi 90 m3-t, strandolásra a nyári szezonban napi 132 m3-t, valamint télen a gyógyfürdő, szálloda és étterem fűtésére 268 m3-t használnak fel naponta. Gyula Régi kút, 1942-ben készült, pozitív, 3 típusú, 33 C hőfokú, napi 132 m3 vizet ad. I. sz. kút. 1959-ben készült, pozitív, 3 típusú, 72 C hőfokú, napi 720 m3 vizet ad. II. sz. kút, 1960-ban készült, pozitív, 3 típusú, 44 C hőfokú, napi 376 m3 vizet ad. Az első tudatos hévízfeltáró fúrás Körös vidékén Gyulán volt, az 1940—42-es években. Azonban mint látjuk, az első feltárás (régi kút) kevés vizet eredményezett. Jelenleg a fenti vízmennyiségből (I. sz. kútból) 60 m3-t használnak gyógycélra, de csak nyáron, A tisztasági fürdőben egész éven át napi 70 m3-t használnak fel. A nyári szezonban strand céljára napi 590 m3-t. A II. sz. kút vizét nyáron a strand- szezonban hasznosítják. A régi kút vizéből 20 m3~t ivóvízellátásra és 20 m3-t üzemek melegvíz ellátására használnak fel. A gyógyfürdésre és egyben tisztálkodási célra egész éven át 18 db kád van a városi tisztasági fürdőben, A nyári idényben gyógycélra 2 db szabadiban lévő ülőmedence van. Strandolás céljára 2 db strandmedence, 2 db gyermekmedence és egy versenymedence áll rendelkezésre. A fürdő forgalma nyáron eléri a napi 14 000 főt. Sarkad Fürdő kút, 1914-ben létesült, pozitív, 3 típusú, 35 C hőfokú, napi 79 m3 vizet ad. A kutat eredetileg ivóvíz céljára létesítették. 1957-ben tisztasági fürdőt létesítettek 12 db káddal és zuhanyozóval. A fürdőt a lakosság az SzTK beutalások alapján gyógycélra is igénybe veszi. A lakosság a kút vizét továbbra is használja ivóvízként, mivel a kút közkútként is ki van képezve. A kút vizéből gyógycélra napi 15 m3-t, tisztálkodási célra napi 15 m3-t, ivóvíz céljára napi 20 m3-t és az üzemek melegvízellátására napi 20 m3-t használnak fel. 1.3 Az ásvány-, gyógy- és hévízhasznosítás fejlesztésének szükségessége 1.31 az AsvAny-. gyógy- és hévizek gyógyászati hasznosítási fejlesztésének szükségessége A területen előforduló és hévizeinkkel gyógyítható megbetegedések körében vezető helyen állnak a reumatikus, köszvényes megbetegedések, melyek főleg a mezőgazdasági foglalkozásból erednek. Számosán veszik igénybe azonban ivókúra keretében, nyálkahártyák idült hurutjainak gyógyítására is. Kisebb mértékben női bajok gyógyításánál is felhasználják. A gyógyvizek felhasználásával létesült standfürdők tömeges igénybevételének Gyulán, Békéscsabán, Gyomán a munkaerő regenerálása és betegség megelőzése terén van nagyobb jelentősége. A felhasználások kialakulásában főtényezőként a lakosság igényeinek növekedése szerepel. A lakosság a hévizet elsősorban, mint fürdési és üdülési lehetőséget igényli, gyógyászati tekintetben az igény nem döntő jelentőségű. Bár az SzTK számos fürdőutalványt ad ki a gyulai, békéscsabai, békési, sar- kadi, gyomai fürdőkre, ezeknek azonban inkább egészségóvó, vagy utókezelési szerepük van. 31 n TVK 241
