Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
XIII. FEJEZET к sványvizek, gyógyvizek, hévizek hasznosítása I. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1330. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése A fejezet az ásvány-, gyógy- és hévizek gyógyászati felhasználását az egyéb célokra történő hasznosításon belül a melegvízellátást, a fűtést, az ásványi só- és a gáztermelést, valamint a többrétű felhasználás összekapcsolásából származó komplex hasznosítást tartalmazza. Az igények kielégítéséhez szükséges ásványvíz, gyógyvíz és hévíz számbavétel, a feltárási munkák és a víztermelő létesítmények szintén e fejezethez tartoznak. Nem tartalmaz- za azonban a mesterséges melegvizek (felmelegedett hűtővíz, stb. hasznosítását. Ásványvíz hőmérséklettől függetlenül az: a természetben előforduló víz, mely több, mint 1/1 oldott szilárd alkatrészt, vagy más meghatározott mennyiségű különleges alkotórészeket (bróm, jód, stb.) tartalmaz. Gyógyvíz olyan ásványvíz, amely vegyi összetételénél, vagy fizikai tulajdonságainál fogva gyógyhatású. Hévíz minden 26 C°-nál magasabb hőmérsékletű természetes eredetű víz, tekintet nélkül vegyi összetételére. Az ásvány-, gyógy- és hévizek kémiai csoportosítása a következő: 1. egyszerű hévíz, 2. egyszerű szénsavas (savanyú) víz, 3. alkáJibidrogónkarbonátos (alkáiikus) víz, 4. kálcium-magnézium hidrogénkarbonátos (földes-meszes) víz, 5. kloridos (konyhasós) víz, 6. szulfátos (keserű) víz 7. vasas víz, 8. kénes víz, 9. jódos, brómos víz, 10. rádióaktív víz. 1.2 A múlt és jelen 1.21 AZ ÁSVÁNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK GYÓGYÁSZATI HASZNOSÍTÁSÁNAK MÜLTJA ÉS JELENE A körösvidéki TVK területén a feltárt gyógyvizeknek kimondottan csak gyógyászati hasznosítása, nincsen. 1.22 az Ásvány-, gyógy- és hévizek egyéb HASZNOSÍTÁSÁNAK MÜLTJA ÉS JELENE BÉKÉS MEGYE Békés Széchenyi téri kút. 1914-ben létesítették. A kút pozitív, 1-es típusú 33 C hőfokú napi 84 m3 vizet ad. A fenti vízmennyiségből ivóvízellátás céljára napi 40 m3-t vesznek igénybe. Fürdő-!kút. 1955- ben létesítették. A kút pozitív 1-es típusú, 35 C°, 43 m3 vízmennyiséget adott naponta. A kút 1960-ban tönkrement. Gabonapiac-téri kút 1927-ben készült. A kút pozitív, 1-es típusú, 36 C°, 65 m3 vizet ad naponta. A fenti vízmennyiségből napi 35 m3-t hasznosítanak ivóvízként. Békéscsaba Garai utcai kút. Pozitív, 1-es típusú 27 C°-os, napi 23 m3 vizet ad, melyből 13 m8-t ivóvízként hasznosítanak. В ékésszentandrás 1. sz. kút. Pozitív, 3-as típusú, 27 C°-os, 32 ms vizet ad, mely vízmennyiséget teljes egészében ivóvíz céljára hasznosítanak. Kálvin utcai kút. 1960-ban készült. A kút pozitív, 3-as típusú, 42 C°-os, 1368 m3 vízmennyiséget szolgáltat naponta. A fenti vízmennyiségből egyenlőre csak 68 m3-t vesznek igénybe naponta ivóvíz- ellátás céljára. Csorvás Bacsó pusztai tsz kút. Pozitív, 3-as típusú, 27 C°-os, napi 43 m3 vizet ad. Az egész vízmennyiség get ivóvízellátásra használják. 239
