Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

A körösi hajózás visszafejlődésének néhány főbb oka :A második világháborúban tönkrement hajópark megfelelő pótlásának elmaradása; a jelenleg hajózható Körösök-menti területek azonos jellegű volta, mindenütt a mezőgazdaság uralkodik, ipari jellegű vidék nem kapcsolható be, így hiányzik a kellő árucsere; árubegyűjtési rendszerünk túlnyomórészt a vasútra épült fel, s így nem veszi figyelembe a hajórakodási, víziszállítási lehetőségeket.

Az áruszállításra jelenleg igénybevett körösi ví- ziúton Öcsöd, Szelevény és Kúnszentmárton községek térségében a Körösök partján kijelölt ideiglenes jellegű rakodóterületekre tengelyen összehordott cukorrépa és kender kerül a MAHART hajói útján elszállításra a tiszai víziút bekapcsolásával a szegedi kendergyárba, illetve a szolnoki cukorgyárba.

Az említett ipari növények vízi úton való elszállítása mind a feladó, mind pedig a fogadó részére rendkívül előnyös, mert minden újabb átrakás nélkül aránylag gyorsan és olcsón kerül az áru a termelőtől a feldolgozó ipari üzembe. Az őszi csúcs- forgalom idején az egyébként is erősen leterhelt vasúti szállító kocsipark így bizonyos mértékben tehermentesül.

A körösi víziút jelenleg csak a tiszai víziúthálózatba illeszthető be gazdaságosan. A második tiszai vízlépcső megépítésével, továbbá a Sebes-Körös és Berettyó folyó megfelelő csatornázása után a Keleti főcsatornával való közvetlen összeköttetés megteremtésével, későbbi távlatban pedig a Duna—Tisza Csatorna megépítésével a körösi vízáútforgalom az országos víziúthálózat további vonalaiba való bekapcsolódása által hasznosan kiterjeszthető lesz. A körösi víziszállítás vonatkozásában a szomszédos államokkal tranzit-forgalom nem merült fel.

Nagyhajózás és kishajózás kérdése:

Fejezetünkben a nagyhajózást és kishajózást megfelelő hajóforgalom hiányában összevontan tárgyaltam. A nagyhajózás feltételei a kiépített víziúton általában adva vannak, a rendkívüli kisvizek okozta várható kiesés nem jelentős, csupán a kikötők és rakodóberendezések bizonyos mérvű fejlesztésére lenne szükség a forgalom növekedésével párhuzamosan a szükségletnek megfelelően. A kishaj ózás számára a lehetőségek viszont nagyon kedvezőek, csak éppen nincsenek kihasználva. A szükséges hajózási vízmélység a hajózási idényben állandóan rendelkezésre áll. A kikötésre és rakodásra alkalmas ún. szabad kikötőterület biztosított.

Vízijárművek típusaira, hajóvonatokra vonatkozó adatok:

A hajózható Körösökön közlekedő vízijárművek fő típusára vonatkozó adatok:

1. hosszúsága 60 m

2. szélesség 8 m

3. a merülési mélység terheléssel 2,1 m

4. magasság üres uszálynál 5 m

5. vízikiszorítás 650 tonna.

A közlekedő hajóvonatok megengedett

Körösök Hortobágy—

Berettyó főcsatorna 0—115 fikm 0—7 fkm

fel le

1. max. hosszúsága 175 m 110 m 175 m

2. max, szélessége 10 m 16 m 10 m

3. max. vízkiszorítás 1300 to 1300 to 1300 to

A hajóvonatokat a hajózsilipeknél csak részletekben lehet átbocsátani.

A víziutak többi jellemzőit a csatolt 2.41 Táblázat (1. sz. melléklet) tartalmazza. A melléklet hajó- forgalmi adataiban a VÍZIG és a MAHART szállítások összesített forgalmának értéke szerepel. A MAHART csak a 2. és 3. sorszám alatti víziútszakaszon, a VÍZIG pedig az 1. és 2. sorszám alatti útszakaszon hajózott.

A kitűzőszolgálat ismertetése:

A biztonságos hajózás nélkülözhetetlen részét képezi a kitűzőszolgálat, mely a Körösökön jelentősebb hajóforgalom hiányában ez idő szerint csak a hajózsilipek és duzzasztók éjjeli és nappali kitűzésére korlátozódik. A békésszentandrási és bokányi hajózsilipeknél a szigetcsúcsokon elhelyezett egy-egy fehér nyíl — amit éjszaka még külön is megvilágítanak — jelzi az érkező hajók számára az útirányt. A hidakon a hajónyílásokat jelző táblák mindenütt el vannak helyezve.

A Kettős-Körösön Békés-Hosszűfok között, a Hármas-Körösön Békésszentandrás—Öcsöd között és a Bökényi Duzzasztó alatti torkolati gázlós szakaszokon, száraz hajózási idényben esetenként időszakos úszókat kell elhelyezni a hajóút megjelölésére. A Hortobágy—Berettyó főcsatornán 4,8 fkm feletti szakaszon, ahol az alacsony partok miatt a duzzasztott víz a hullámtéren szétterül, hat—hat jobb- és baloldah úszó jelöli a mederszéleket.

II. Kikötők, rakodók

Kikötők és rakodók ismertetése:

A körösi víziutak menti kikötők múltjáról nem sokat lehet mondani, ugyanis eddig csak egy kikötő és egy téli hajómenhely épült ki, mindkettő Békésen.

1. A személy- és teherforgalom lebonyolítására a Kettős-Körös balpartján 1943-ban létesült a békési kikötő. A kikötő mentett oldali részén ugyanakkor egy 250 vagonos gabonatárház is épült a folyó fölé érő rakodóhíddal és gabonacsúszdával. A hullámtéren a hajók kikötésére 752 m hosszú lábazati kőszórással és rézsűburkolattal bevédett, lépcsőkkel és kikötőablakokkal ellátott partszakan szolgál, kövezett hozzájáró utakkal és keskeny nyomtávú vasúti rakodóvágánnyal kiépítve. Az átrakási lehetőségek uszályról közúti járműre, valamint vasútra, illetőleg parti járművekről az uszályba, biztosítottak. A gépesítés azonban még nincs megoldva, rakodó partidaruk nem épülnek. Egyedül a gabonafélék rakodása gépesített. A kikötőknél a gabonatárházon kívül egyéb raktárak nem épülnek.

216