Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
biek során is megtartható. A szenny- és csapadékvíz csatornázás, valamint a szennyvíztisztító telep építésének összes költsége 12,5 millió forint. A községben iparfejlesztés nem várható. Gyula A város 10,3 km hosszú csatornahálózatán jelenleg elvezetett szennyvízmennyiségnek csak 10 %-át tisztítják. A nagyobbik rész tisztítatlanul kerül a befogadókba. A 20 éves fejlesztési időszak végén várható 35 000 fő összes lakosságból mintegy 180 hektár területen 17 500 fő lesz csatornaművel ellátva. Az 1980-ig létesülő, összesen 26 km hosszú szennyvízcsatorna hálózatban elvezetendő szennyvíz meny- nyisége kereken 8 000 m3/napra becsülhető, melyből 5 300 m3/nap ipari eredetű. A teljes szennyvíz- mennyiség átemelésére 1 db átemelő épül. A szennyvíztisztító telep a város nyugati peremén, az Élővíz-csatorna mentén helyezendő el, a tisztítás eleveniszapos biológiai rendszerű. A csapadékvizek elvezetésére 7,0 km hosszú új csatorna létesül. A szenny- és csapadék-víz-csatornázás, valamint a szennyvíztisztítás fejlesztésének előirányzott összes költsége 45 millió forint. A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma 3 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 7 200 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 5 100 m3/nap, a többi szeny- nyezetten. Közcsatornahálózatba jut 5 300 m3/nap, a nem szennyezett vízkibocsátásból pedig 1 900 m3/nap közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 1 250 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó az Élővíz csatorna. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 6,5 millió forint. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakoslétszáma 2 000 fő. Mezőberény Jelenleg 1 km alatti hosszban van 'körzeti csapadékvízcsatorna kiépítve a település területén. A 12 992 fő távlati lakosszámból 5 000 fő szennyvizét kell csatornázással elvezetni és tisztítani. Az elvezetendő összes szennyvíz napi mennyisége 750 m3. A létesítendő csatornahálózat hossza : 15 km, az átemelőtelepek száma: 2 db. A szennyvíztisztító telepet teljes biológiai tisztítással 750 m3/nap teljesítményre kell kiépítem. A legközelebbi befogadó a községtől 5 km-re húzódó Kettős-Körös. A csapadékvíz elvezetése nyílt árok útján — a belső részen zárt szelvényű hálózatrészek közbeiktatásával — történik. A csatornázás és szennyvíztisztítás teljes építési költsége: 15 millió forint. A település1 területén iparfejlesztés nem várható. Szarvas A város területén jelenleg 1,0 km alatti körzeti csapadékvízcsatoma van. A 21 740 fő távlati lélekszámból a létesülő csatornaművet használók száma: — 50 hektár területen — kb. 5 000 fő. Az elválasztó rendszerű csatornahálózat hossza 8 km. A szennyvizek gravitációsan jutnak a község délnyugati részén telepítendő szennyvíztisztító telepre, onnan a Holt-Körösbe. A várható szennyvízmeny- nyiség a község területén létesítendő könnyű- és gépipari üzemek 700 m3/nap szennyvizével együtt 1 450 m3/nap. Az új konzervgyár szennyvizét külön kell elvezetni és kezelni. A szennyvíztisztítás a Holt-Körös fürdőhely jellegére való tekintettel eleveniszapos biológiai rendszerű. Alternatív lehetőség a szennyvizeknek a mező- gazdaságban való hasznosítása. A csapadékvízcsatoma összes hossza 1980-ban 3 km. A szenny- és csapadékvízhálózat, továbbá a tisztítótelep összes költsége 11,5 millió forint. A fejlesztés során létesülő, illetve bővülő öt új üzem közül 4 kisüzem napi 700 m3 szennyvizét a városi tisztítótelepen, az új konzervgyárét saját berendezésben tisztítják. A konzervgyár közelebbi telephelye még nem ismert. Ipari és fekáliás szennyvizét (4 200 m3/nap) a városi rendszertől függetlenül biológiailag tisztítják, majd a Hármas-Körös holtágába emelik. Az épülő csatorna hossza 2 km. A nem szennyezett vízkibocsátás (1 700 m3/nap) közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 1 350 m3/nap, teljes meny- nyiségben hatástalanítva. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 16 millió forint. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakoslétszám 2 000 fő. Kunszentmárton 1,0 km alatti hosszúságban kiépített körzeti csapadékvízcsatoma van jelenleg a település területén. A 11 195 fő távlati lélekszámból 5 000 fő kiszolgálására 60 hektár területen létesül szennyvízcsatorna hálózat, összesen 8,0 km hosszúságiban. A szennyvíz 3 db átemelő útján jut a tisztítótelepre. A tiszti tó telep a Hármas-Körös jobb partján a Körös-híd vonalában helyezendő el. A tisztítótelepen oxidációs ikerárokkal biológiai tisztítást kell biztosítani. A keletkező fekáliás és 4 kisüzem szennyvize összesen napi 950 m3-re tehető. Az épülő csapadékvízcsatoma hálózat hossza 2 km. A szenny- és csapadékvízcsatoma hálózat, valamint a tisztítótelep előirányzott beruházási költsége 10,0 millió forint. A község új, ill. bővített ipartelepeinek száma 4 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízikibocsátás 500 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 200 m3/nap, a többi szennyezetten. Közcsatornahálózatba jut 200 m3/nap, a nem szennyezett vízkibocsátás pedig közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek rneny- nyisége 50 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Hármas-Körös. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 0,3 millió forint. 198
