Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
-mert az év jelentős részében a csatornában áll a víz. E két rendeltetés mellett harmadikként jelentkezik a szennyvízbefogadó jelleg. A befogadó egyrészt öntisztulással, másrészt vízcserével emészti a szennyvizet. Békéscsaba szennyvize kivétel nélkül az Élővíz csatornába torkollik. Gyula szennyvizéből a Tejporgyár szennyvize tisztítás nélkül az üzem mellett lévő Bika-tóba, a Húsipari Vállalat szennyvize és a közcsatorna szennyvizének kb. fele a Wesselényi tóba, a többi itt is az Élővíz-csatornába ömlik. A Sarkadi Cukorgyár, ill. Rostfeldolgozó Vállalat nagy 02 fogyasztású szennyvize a Bárkás és Kopo- lya belvízlevezető csatornákon át a Fekete-Körösbe ömlik. Ugyancsak a, Fekete-Körösbe kerül a gyulai József Attila tbc. szanatórium fertőzésveszélyes szennyvize. Az Élővíz csatorna 02 fogyasztása a gyulai tápzsilipnél 12 mg/1, a BOI5 ugyanitt 3 mg/1, tehát ez a behozott szennyeződésre jellemző. A békési torkolatnál az 02 fogyasztás 16 mg/1, a BOI5 7 п^Д. Békéscsaba alatt az 02 fogyasztás 19 mg/1, a BOI3 12 mg/1. Ebből látható, hogy a, legnagyobb szeny- nyeződés Békéscsaba alatt mutatkozik. A Wesselényi-tó 02 fogyasztása a közcsatorna torkolatánál 26, a leeresztőzsilipnél 10 п^Д, BOI5 mérési eredmény a befogadóra vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre. A Bika-tó 02 fogyasztása 35 п^Д, BOI5 eredmény itt sincs.. Az egyes befogadók szennyezettségére jellemző fenti értékekből világosan kitűnik, hogy — jóllehet az: ország felszíni vízkészletéhez viszonyítva ezen a területen a legtisztábbak a vizek -— csak abban az esetben, tudjuk felszíni vizeink kellő tisztaságát biztosítani, ha a szennyvizeket a jövőben a lehető legteljesebb tisztítás után engedjük a befogadókba. Így a Békéscsabai Erőmű, mely az Élővíz csatornából veszi ki az üzemi vizet, sokszor akadályoztatva van az energiatermelésben a szennyezettség miatt. A gyakran alacsony vízállású Élővíz csatorna a beömlő tömény-szennyvíz^ tői piszkos és bűzös, ez mind városképi, mind egészségügyi szempontból erősen kifogásolható. Ezzel a vízzel sokhelyütt öntözés folyik, ami szintén az egészségre veszélyes. A megyei KÖJÁL tájékoztatása alapján az Élővíz csatorna által érintett helységekben a feltehetően szennyvízfertőzés okozta megbetegedés (Heine— Medin kór, Dizentéria) a többi településhez viszonyítva 3—4-szeres. Így Békéscsabán és Gyulán mintegy 2—300 szennyvízfertőzési okokra visszavezethető megbetegedés történik évente. A Sarkadi Cukorgyár és a Rostfeldolgozó Vállalat szennyvize a Fekete-Körösben sok éve ismétlődő halpusztulást, illetve halvándorlást okoz. A József Attila tbc. szanatórium szennyvize kellő tisztítás hiánya miatt több ктчге lehetetlenné teszi a fürdést, öntözést, sporthorgászatot. Szarvas község területén a Holt-Körös, mint befogadó szennyeződése okozott gondot a múltban, mivel a tisztítás nélkül bevezetett szennyvizek állandóan szennyezték, így üdülés (fürdés) és sport céljára való felhasználhatósága állandóan csökkent. Az utóbbi években az iskolák, intézmények, középületek szennyvizeinek tisztítására mechanikai tisztító-berendezéseket — a legtöbbnél homokszűrővel, fertőtlenítővel kiegészítve — létesítettek ,a régiekből néhányat korszerűsítettek, így a szennyeződések mértéke is erősen csökkent. A mechanikailag tisztított és fertőtlenített szennyvizeknek a partfürdő alatti bevezetésével pedig lehetővé vált a Holt-Körös vizének üdülés, sport céljára való fel- használása is, ezzel a közegészségügyi követelmények nagyfokú kielégítése. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA, FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A kommunális és ipari szennyvizek elvezetése, kezelése és elhelyezése évtizedeken át elhanyagolt, másodrendű feladat volt. Az állandóan fejlődő ipar és a nagyobb településekben koncentrálódó lakosság szennyvízkibocsátása egyre jobban elszennyezte élővíztfolyásainkat. A befogadóba tisztítatlanul bevezetett ipari és kommunális szennyvizek miatt, az ország némely területén, jelenleg már gyakran mutatkoznak nehézségek az ipari vízellátásban, halastó tápvíz és öntözővíz szolgáltatásban. Egyes helyeken a parti szűrésű és ásott kutak vize is elszennyeződött. Sorozatos és ismétlődő halpusztulások, egyes vízfolyások sport- és fürdési célokra való használhatatlansága, ezek élővizeink elszennyeződésének jellemzői. A városok és nagyobb települések egyrésze rosszul, vagy egyáltalán nem csatornázott: ezek némelyikében időnként közegészségügyileg tűrhetetlen állapot uralkodik a szennyvizek nem megfelelő levezetése, illetve tisztításának hiánya miatt. Településeink csatornázása és szennyvíztisztítása kapcsán súlyos elmaradottságot kell felszámolni. A közműves ivóvízellátottság mögött (bár ennek mértéke sem kielégítő) messze elmarad a csatorna- hálózattal ellátott lakosság létszáma. Az ország lakosságának mindössze 21,6 %-a lakik csatorna- hálózattal ellátott területen, ugyanakkor szennyvíz tisztításban csak 4,2 % részesül. Szennyvíz-mennyiségben kifejezve a csatornahálózatok által levezetett szennyvizeknek (1 187 000 m3/nap) 11 %-a kerül bizonyos mértékű tisztítás alá. A szennyvíz- tisztító berendezések túlnyomó része korszerűtlen és túlterhelt. A tisztítási hatásfok általában nem kielégíti. A TVK területén a csatornahálózattal ellátott lakoslétszám 2,2%, mely jóval az országos átlagérték alatt van. Központi szennyvíztisztító telep nincsen. Tisztítatlanul a befogadókba bocsátott szennyvízmennyiség 2 630 m3/nap. Az ipari szennyvizek tekintetében, ha lehet, még kedvezőtlenebb a helyzet. Országos viszonylatban az iparilag szennyezett vízkibocsátás nagysága 13.3 m3/s,. (1 152 000 m3/nap), ennek 43%-a káros (mérgező, kátrány-fenol, lúgos, savas, magas lebegő és szervesanyag tartalmú, stb.) szennyvíz. Az, ipari szennyvizek 35 %-a minden tisztítás nélkül kerül a befogadókba, 16 %-át pedig kommuná194
