Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
1.31 AZ IVÖVIZELLATAS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A 10. TVK területének 308 387 fő összes lakosából mindössze 18 %-a részesül törpe-,.körzeti vagy lakótelepi ivóvízellátásban. Továbi 27 % közkútak- ról szerzi be ivóvízét. Az összes lakosságnak tehát csak 45%-a részesül jó ivóvízzel történő ellátásban. A népesség több mint fele magánkutakból elégíti ki vízigényét, ezek azonban igen sok esetben mind műszaki, mind közegészségügyi szempontból kifogásolhatók. A jó ivóvízzel el nem látottak fele ma még a települések külterületein él. Az ipari központok kialakulása, a települések városiasodása erős vonzást gyakorol a mezőgazdasági területekre. A ma még elég nagy arányszámú külterületi lakosság a a 20 éves tervidőszak végéig gyakorlatilag felszámolódik. így a lakosságnak ez a része is évről-évre bevonandó az ivóvízellátásba. Az ivóvízellátás fejlesztésének szükségességét ezenfelül a közművesítés jelenlegi rendkívül alacsony fokának megszüntetésére, országos színvonalra emelésével kapcsolatos törekvés indokolja. \ természetes szaporulat következtében jelentkező új vízszükségletek biztosítása, továbbá a kormány 20 éves lakásépítési programjában előirányzott korszerű lakások közműves kiszolgálása csak az ivó- vízellátás jelentős mértékű fejlesztésével oldható meg. Az ivóvízellátás fejlesztése nagymértékben hozzájárul a lakosság egyre fokozódó kultúrigényeinek kielégítéséhez, lehetővé teszi korszerű, kényelmes lakások megépítését, javítja a közegészségügyi állapotokat, megelőzve, illetve kiküszöbölve a járványok terjedését. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.32 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Körösvidék lakossága a helyi adottságok folytán ma túlnyomórészben mezőgazdasággal foglalkozik. A TVK területén jelenleg mindössze í>5 kisebb-na- gyobb jelentőségű ipartelep üzemel, melyek együttes frissvízigénye 0,56 m3/sec. A mezőgazdaság átalakulása következtében felszabaduló munkaerőfelesleg foglalkoztatása., a terület nyersanyagának gazdaságos feldolgozása, a helyi szükségletek jobb kielégítése iránti igénye az ipar fejlesztését követeli. Ez az ipari vízellátás fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. A területi adottságok folytán a mezőgazdaságra támaszkodó iparok fejlesztendők elsősorban. Ennek megfelelően a területen 3 új konzervgyár létesítése várható, melyek a bővülő Sarkadi Cukorgyárral együtt döntően befolyásolják a távlati ipari frissvízigény nagyságrendjét. Az iparosodó települések közül Békéscsaba város lakossága 20 év alatt, mintegy 30 000 fővel szaporodik. A város előirányzott nagyarányú fejlődése az ipar hasonló mértékű felfutását, illetve az ipari víz- szükségletek egyidejű növekedését eredményezi. A magasabb ipari vízigények az élelmiszer-, a textil- és gépipar várható fejlődéséből adódnak. A mezőgazdasági nyersanyagbázisra alapozott élelmiszeripar nagyobbmértékű fejlesztése Békéscsaba mellett, Gyulán, Sarkadon és Szarvason várható. A népesebb települések ipari vízellátásának, illetve iparának fejlődésével javulnak a városiasodás feltételei és ezzel együtt a lakosság kultúr- igényeinek kielégítési lehetőségei. 2. AZ IVÓ- ÉS IPARI VÍZELLÁTÁS FEJLESZ TÊSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISBERTETÉSE A Területi Vízgazdálkodási Keretterv múlt- jelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga keiül feldolgozásra: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közmű-ellátottságáról 'és azok jellemzőiről, az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958-ban készíttetett monográfia az ipari létesítmények vízellátásának helyzetéről, a Vízügyi Igazgatóságok vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok. A keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számai alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város- és községrendezési regionális és közművesítési (vízellátás, csatornázás) tanulmányai, illetve tervei. A nagyobb városok tanácsainak műszaki osztályai által közölt adatok is felhasználást nyertek. A városok, nagyközségek, kiemelt funkciójú egyéb települések ivóvízellátására, továbbá a nagyobb ipartelepek ipari vízellátásának megoldására egyedi tervek készültek az előzőekben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző műszaki adatai normatívák alapján kerültek kidolgozásra. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Az ivó- és ipari vízellátás tervezésénél követendő fejlesztési alapelvek a következők: Közműves ivóvízellátást a következő településekben kell előirányozni: 182
