Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
1. táblázat Öntözőrendszer megnevezése Tervezett rendszer Tervezett bruttó vízigény Fajlagos vízszükséglet ha m3/sec 1/sec/ha Orosházi Décs—Fazekaszugi 3 3001 3,5 1,06 Szarvas—Kákái 2 300 2Д 0,92 Horgaoldal— Gödénylapos 2 750 2,2 0,80 Kunszentmártoni 1 060 0,8 0,75 Összesen : 9 410 8,6 0,91 Az Öcsödi rendszerre összefogó tanulmányterv nem készült. Az esőszerű öntözés nagymértékű alkalmazása megváltoztatta a régebben készült műszaki és mezőgazdasági elgondolásokat. Az átdolgozott tervekben a 2. táblázat szerint alakultak a főbb adatok: 2. táblázat Öntözőrendszer megnevezése Tervezett fejlesztés j Tervezett bruttó vízigény Fajlagos vízszükséglet ha m3/sec 1/sec/ha Mindszenti 694* 0,17 0,24 Orosházi 42 734* 12,10 0,28 Décs—Fazekaszugi 2 777 1,70 0,61 Szarvas—Kákái 7 484* 3,50 0,47 Öcsödi 13 084* 4,80 0,37 Összesen: 66 773 12,27 0,34 * Csak a Körösvidéki VÍZIG területét érintő fejlesztés. Az orosházi öntözőrendszer VlZITERV által 1962. évben készített főcsatorna tervét megvizsgáltuk, területét csökkentettük és a leválasztott részt tiszai vízellátással egy emeléssel oldottuk meg, míg a főcsatorna magassági adatait csökkentettük. Ezzel tetemes földmunkát takarítottunk meg. A rendszerek Békés, Csongrád és. Szolnok megyék területén helyezkednek el. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT ALAPELVEK: A TVK-terület öntözésére vonatkozó távlati tervek elkészítésiénél az alábbi fejlesztési alapelveket tartottuk szem előtt: 2.1201. Az öntözésfejlesztésnél a párt és a kormány által rögzített azon alapelvből indultunk ki, hogy az öntözés a mezőgazdasági termelés meny- nyiségi és minőségi színvonala emelésének, a termelésbiztonság fokozásának alapvető módszere' és ezt a célkitűzést a műszaki és gazdasági eszközök leghatékonyabb felhasználásával kell elérni. A TVK területén ennek érvényesítése a tervszerűség és a gazdaságosság fokozott mérlegelését, az öntözés szükségességének objektív elbírálását kívánja meg, mert a vízfolyások természetes vízhozama erősen korlátozott, a természetes csapadék kevés, a termőréteg sekély és tározóképessége kicsiny és a növénykultúrák optimális termésének eléréséhez szükséges vízmennyiség csak mesterséges úton biztosítható. A rendelkezésre álló korlátozott vízmennyiséget tehát úgy kellett szétosztani, hogy az 1 m3 víz hasznosulása a legkedvezőbb legyen. Figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a gépi esősnövelések minimumra csökkenjenek, a vízveszteség a legkisebb legyen, a szétszórtan, kisebb egységekben meglévő művöket pedig lehetőség szerint felhasználja. Különösen vonatkozók ez utóbbi megállapítás a TVK terület keleti felére, ahol a szétszórt település a sűrű vízhálózat miatt a legjobban mutatkozik. Az öntözőfürtöket lehetőség szerint - jó minőségű talajokon helyeztük el, ahol a fenti szempontok figyelembevételével a beruházás legrövidebb időn belül térül meg. A tervezésnél fontos szempontként kell figyelembevenni a mezőgazdasági üzemek igényeit és alapvető felkészültségüket. 2.1202. Az öntözőrendszerek vízszükségletét majdnem teljes egészében felszíni vizekre irányoztuk elő. A természetes vízhozamokon felül a tavaszi árhullá- nok tarozására tárolókat terveztünk. A keleti területrész vízellátásának biztosítására két duzzasztómű létesítését vettük tervbe (békési és körösladányi). A duzzasztókhoz tartozó tározó tér öt egységben 2 825 ha területű és 30 millió m3 víz: tározását biztosítja. Ezenkívül a Tisza I., Tisza II-ből történő vízpótlás és Békésszentandrásnál tervezett átemelés biztosíthatja a vízrendszerek vízszükségletét. A TVK nyugati területén fentiekhez hasonló helyzet alakult. A víz biztosítható a felszíni vizekből, melynek kiegészítésénél a D. T. Cs. és Tisza-csa- tornázós lehetőségét is figyelembe vettük. Ezenkívül 700 ha terület vízszükséglete, főleg holt ágakból és 800 ha terület felszín alatti (csőkút) vízkészletből pótolható, olyan helyeken, ahová a felszíni víz nem vezethető el gazdaságosan, a helyi körülmények a felhasználásra módot nyújtanak és a víz minősége kielégítő. Az országos főművek kiépítéséig átmeneti megoldásként ezen területen 30 millió m3 víz tározását vettük figyelembe, részben a holtmedrekben, a Haraszti fürt területén és a Szarvas-Kákai öntöző- rendszer (Dögös—Kákafoki-csatorna) körzetében. Ezekkel a tározókkal tervezik áthidalni a Tisza- csatomázás, és a dunai átvezetés vízszolgáltatása közötti vízszük időszakot. A tározott vizet csupán a júliusi maximumok kiegyenlítésére vettük figyelembe a vízszükségletnél, mint kapacitást figyelmen kívül hagytuk. 2.1203. Az öntözéses növénykultúra arányainak megállapításánál a természeti adottságok mellett, megvizsgáltuk az értékesítési lehetőségeket is, és, a kialakítható mezőgazdasági nagyüzemek termelési profilját. Kialakítottunk olyan mezőgazdasági vetésszerkezetet növénycsoportokkal, hogy kultúraváltozás esetén is bevonható legyein az öntözésbe. A 147
