Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
csatornákat elsősorban a Békéscsabát övező mély- fekvésű területeken kell sűríteni, ahol a fejlesztés egyúttal a talajvízszint szabályozását is szolgálhatja. (Gyuriiét, Kisrét, Nagyiét, Borjúrét stb.) A mellékcsatomák bővítésére, illetve új szívóágak építésére a jelenlegi hálózat 30%-át kitevő mértékű fejlesztést irányozunk elő. A Mezőberényi öblözetből átcsatolandó 37.5 km2 vízgyűjtőterület belvizeinek levezetésére megépítendő a Belencéresi csatorna, mely a Békés-Mezőberényi csatornát az Élővízcsatomával köti össze. A bővítési feladatok mellett előirányozzuk a szivattyútelepek és zsilipek (tiltok) egyrészének a korszerűsítését is, részben a várható elavulás, részben a gépi technológiának a tervidőszakban várható nagyarányú fejlődésére tekintettel. A kisebb szivattyútelepeknél elsősorban villamosításra kell törekedni, az 1900-ban épült Békési I. szivattyútelep helyett pedig a távoli tervidőszakban új, korszerű telep építését tervezzük. Az új szivattyúteleppel 4,0 m3/s teljesítmény-növelést is számításba veszünk, ezzel fedezzük a szomszédos Mezőberényi öblözetből átcsatolandó 37,5 km2 vízgyűjtőterület belvizeinek levezetéséhez szükséges többlet-kapacitást. A korszerűsítési program keretében az Élővízcsatorna avult állapotban lévő zsilipéinek átépítéséről is gondoskodni kell, korszerű hajtóművek alkalmazásával. A Gyulai öblözetben — az előírt 0,32 1/s/ha fajlagos kiépítés mellett — a főművek teljesítőképességét 8,2 m3/sec-ra kell fokozni. Ebből a vízmeny- nyiségből 5,2 m/sec-ot a bővített Gyulai szivattyú- telepen vezetünk le 3,0 m3/sec-ot tározókban helyezünk el. A Gyulai szivattyútelep bővítése egyszerű módon megoldható, mivel a szivattyútelep mély- és magasépítési része már eredetileg úgy épült ki, hogy a jelenlegi 2,6 m3/s teljesítményű szivattyú mellé a második gépegység is beépíthető legyen. Megjegyezzük azonban, hogy a Fehér-Körös árhullámainak rövid időtartama miatt a második gépegység beépítése még nem látszik gazdaságosnak. Jelen körülmények között a meglévő elrendezést elegendőnek véljük, mert emellett a tervezett levezetés gravitációsan biztosítva van, az 50%-os szivattyúzási kapacitás pedig a tapasztalatok szerint kielégítő. A további tervezésnél meg kell vizsgálni, hogy a tervezett Békési duzzasztó működése révén a Fehér-Körös vízjátéka milyen mértékben módosul és ezzel összhangban kell a szivattyútelep bővítését megvizsgálni. A belvizek tározására részben a Kispéli tározót, részben a szomszédos Békési öblözet Kígyósi tározóját használjuk fel, melyekbe 2,0, illetve 1,0 m3/ sec belvizet vezetünk le. A Kispéli tározó feltöltésére 2,0 m3/sec teljesítményű szivattyútelepet tervezünk. A Kígyósi tározóba a belvizek levezetése a Gyula-Kétegyházi felfogó csatornából kiágazó összekötő csatornával oldható meg. A méllékcsa- tomahálózatban Elek—Kétegyháza—Lökösháza térségének rendezését kell megoldani, a jelenlegi II. kát. mellékcsatomák (Kispél—Eleki, Eleki-le- csapoló és Eleki határcsatoma) nyomvonalán kiépítendő Eleki-főcsatoma létrehozásával. A tervezett főcsatorna felső szakaszán egy 0,3 m3/s teljesítményű esésnövelő szivattyúállást is előirányozunk a mélyfekvésű erek (Botosér) víztelenítésére. A kisebb (III. kát.) mellékcsatornák bővítésére és építésére a teljes csatornahálózat 25%-át kitevő mértékű fejlesztést tervezünk. A békési belvízrendszerben a belvizek hasznosítására elsősorban tározás révén van lehetőség. A Békési belvízrendszerben a belvizek nasznosi- 3 millió m3 belvíz raktározható. Ez a vízmennyiség 3000 ha mezőgazdasági terület öntözését teszi lehetővé. Csapadékszegény években, amikor számottevő belvízlefolyás nincs, a tározó fel töltését a Fehér-Körös tavaszi árhullámaiból kell fedezni. A tározó feltöltéséhez szükséges Kígyósi szivattyútelepet 4,0 m3/s teljesítményűre tervezzük, ez a kiépítés fedezi a Békési öblözetből lefolyó 3,0 m3/s és a Gyulai öblözetből levezetendő 1,0 m3/s belvízhozamot és megfelel annak a teljesítménynek is, amely a tározónak Körös-vízzel való feltöltéséhez szükséges. A Gyulai öblözetben a 2,0 millió m3 belvíz befogadására tervezett Kispéli tározóban a belvíztáro- zást halasítással kapcsoljuk össze. Amikor belvíz- lefolyás nincs, a tározó közvetlenül a Fehér-Körösből tölthető fel a meglévő tápcsatomarendszeren keresztül. A belvizeknek a talajban való tározását a belvíz- rendszer területén, a Gyula és Kétegyháza környéki szikes legelők komplett talajjavításával lehet fokozni. A vízgyűjtőterület többi talajtípusa általában jó vízgazdálkodású semleges, vagy gyengén lúgos vályogtalaj és savanyú kötöttebb agyagtalaj. Az utóbbinál a tala j szerkezet javítása meszezéssel indokolt. A tervezett fejlesztési munkálatok főbb mennyiségi és költségadatait az 5. táblázat tartalmazza. 74. sz. Mezőberényi belvízrendszer. Jelenlegi kiépítése a mezőgazdaság fejlődése miatt — tekintettel az öntözés várható elterjedésére — a távlati igényeknek nem felel meg. Az öblözetekben levezetendő mértékadó belvízhozamokat a Körösvidék egyéb öblözetednek vizsgálatából nyert eredmények és a helyi viszonyok egybevetésével az alábbiak szerint irányozza elő: Mezőberényi öblözet Félhalmi öblözet Torzsási öblözet Füzfászugi öblözet Endrődi öblözet Décs—Fazekaszugi 0,4 1/s/ha 0,40 1/s/ha 0,30 1/s/ha 0,20 1/s/ha 0,20 1/s/ha 0,17 1/s/ha A tervezett teljesítménynövelés érdekében az egyes öblözetekben az alábbi belvízrendezési munkák végrehajtása szükséges. A Mezőberényi öblözet 82 km2 kiterjedésű területéből 37,5 km2 vízgyűjtőterületet a Békési öblö- zethez csatolunk át. A megmaradó 44,5 km2 terület fejlesztésére előirányozzuk a Mezőberényi szivattyútelep kiépítését 2,0 m3/s teljesítményűre és a Békés—Mezőberényi főcsatorna alsó szakaszának bővítését 0,9 m3/s vízvezetőképességgel. A Mezőberényi szivattyútelep bővítésénél a jelenlegi szivattyútelepet — avulás miatt — már nem vesszük számításba. A mellékcsatornahálózat fejlesztésére a meglévő csatornák egy részének bővítése és új 128
