Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
jelenlegi mellékcsatornahálózat kb. 25%-át kitevő mértékben irányozzuk elő. A Hosszúfoki-alsó öblözet teljesítőképességét 14,5 1/s/km2 fajlagos kiépítéséről 35 1/s/km2 kiépítési fokra kell növelni. A fejlesztési munkálatokat a VIZITERV 1960. évben készített belvízrendezési terve szerint irányozzuk elő. Ennek értelmében bővíteni kell a torkolati szivattyútelepet és a főcsatornát 2,0 m3/sec vízvezető képességre és rendezni kell a bélmegyeri részvízgyűjtőterületet, mely célból megépítendő a bélmegyeri szivattyútelep 0,6 m3/s teljesítőképességgel. A torkolati szivattyútelep bővítését összekapcsoljuk a meglévő, de már kiöregedett Hosszúfoki I. szivattyútelep kiselejtezésével, ezért ennek teljesítőképességét a bővítésnél figyelmen kívül hagyjuk. A mellékcsatornahálózatot elsősorban Bélmegyer térségében kell fejleszteni, a bélmegyeri főcsatorna mellékágainak kiépítésével és bővíteni kell a meglevő III. kát. csatornákat is, mintegy 35%-os mértékben. A Bodzászúgi öblözet jelenlegi 32 1/s/km2 kiépítési foka megfelel a távlati igényeknek. Ennek az öblözetnek fejlesztését illetően, a távoli tervidőszakban szóba jöhet a Bodzászúgi szivattyútelep áttelepítése jelenlegi helyéről a Kettős-Körös mellé, amikor az átépítés a telep elavulása miatt már nem sért gazdaságossági szempontokat. Ezzel az elrendezéssel kiküszöbölhető a belvizek második emelése (a Hosszúfoki II—IV. szivattyútelepeknél) és a befogadó Hosszúfoki főcsatorna terhelése is 1,0 m3/s~al csökkenthető. A Vargahosszai öblözet főműveinek teljesítő- képessége megfelel az előírt 40 1/s/km2 kiépítési foknak, csupán a főcsatorna szűkméretű műtárgyainak bővítéséről kell gondoskodni. Szükséges ezenkívül a főcsatorna kisvízi mederrendezése, mert az egykori folyómederben épült csatornában a mederfenék rendezetlen állapota miatt alacsony vízállásnál pangó-poshadó vizek maradnak vissza, ami különösképpen Doboz; község belterületén megengedhetetlen. A mellékcsatornahálózatban a II. kategóriájú csatornák jelentékeny részét bővíteni kell és fejleszteni kell a III. kát csatornákat is, részben a meglévőek bővítésével, részben új szívó- ágak építésével. Különösképp a Tarhosi szivattyú- telephez tartozó részvízgyűjtőterület rendezése indokolt. A Kettős-Körös jobbparti belvízrendszer öbló- zeteiben a belvizes területek rendezésével összhangban az alábbi belvízhasznosítási feladatokat kell megoldani: Belvíztározásra a Vargahosszai főcsatorna mederkapacitásának jobb kihasználása révén van lehetőség. Ennek érdekében a csatorna alsó szakaszán tározótiltó építendő, ezáltal mintegy egymillió m3 belvíz tározható. Ez a vízmennyiség öntözésre használható fel és alapul szolgálhat Doboz községben kb. 1000 kh területen zöldövezet kialakításához. A belvizeknek a talajban történő tározódása csak talajjavítási munkákkal fokozható. Ez annál is indokoltabb, mert a belvízrendszer talaja túlnyomórészben rossz vízgazdálkodású, igen erősen kötött, a felszínben savanyú agyagtalaj. Ennek a talajtípusnak javítása fokozott mélyműveléssel és meszezéssel valósítható meg. A belvizes területek rendezésével és a belvíz- hasznosítással kapcsolatos feladatok mennyiségi és költségadatait a 2. táblázatban foglaltuk össze: Megnevezés munkamennyiség к ö 11 s ég 1000 m3 m3, db, m3/s 1961—65 1965—80 1980 után 1000 Ft Büngösdi öblözet: Mihályzugi szív. t. ép. 2 0,3 m3/s 600 Büngösdi I. szív. t. átép. 3 0i,5 m3/s 1 000 Mellékcsat. bőv. 50 15 500 1 400 Hosszúfoki-alsó öblözet: Bélmegyeri I. szív. t. ép. 1 10 600 1 000 IV. Hosszútok—Okányi főcs. bőv. 6 0,6 m3/s 1 000 Mellékcsat. bőv. 40 1 400 Hosszúfok I. szív. t. ép. 3 2,0 m:)/s 3 600 Bodzászúgi öblözet: Bodzászúgi szív. t. átép. 1 m3 s 1 800 Bodzászúgi főcs. szív. t. átép. 5 1 200 Mellékcsat. bőv. ie 4 200 200 Vargahosszai öblözet: Vargahosszai főcs. rend. 50 4 db 1 700 2 000 Mellékcsat. bőv. 80 15 1 OOO 2 000 Tározótiltó 800 összesen: 5 000 13 000 2 000 Mindösszesen: 20 000 124
