Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

mozódott hó taka ró víztartalma a tél végére kb. 90—110 mm-t tett ki. Ez a nagymennyiségű hóta- karó hirtelen, eg y-két nap alatt olvadt el a már­cius közepén beköszöntött felmelegedés és esőzés hatására. A fagyott talajon, a rendkívüli mennyi­ségű hóié 60—70%-a lefolyt, áradásszerűem ön­tötte el a mélyebbfekvésű területeket és napdk alatt hatasztrofális méretű elöntéseket okozott. A belvízzel borított területek max. kiterjedése már­cius végén mintegy 60 000 ha-t tett ki. A belvizek levezetésére az ármentesítő társulatok üzembehe­lyezték a szivattyútelepeiket, azonban a megújuló tavaszi esőzések miatt a belvizek levezetése nyár elejéig elhúzódott. Az elöntések által okozott kár- rokról hiteles adatok nem maradtak fenn, azonban közelítő becslés alapján a Körösök vidékén a bel­vízkár többszáz millió forint értékű lehetett. 1.23 A TALAJVIZSZINT-SZABALYOZAS mült ja ÉS JELENE A Körösök vidékén a talaj víztükör átlagos mély­sége 2—4 m közötti. A legmagasabb az átlagos ta- lajvízállás Békéscsaba környékén, ahol egyes mé­lyebb fekvésű területeken szélsőséges esetekben megközelíti a talajfelszínt. Talajvízszintszabályozást a múltban a Körösök vidékén nem végeztek, mivel erre szükség nem volt. Békéscsabán a magas talajvízállású területek egy részén a század elején öntözött műrétet ren­deztek be. 1.3 A fejlesztés szükségessége A belvízgazdálkodás és belvízvédelem fejlettsé­gének szoros összhangban kell lenni a mentesített terület mezőgazdaságának fejlődésével és biztosí­tani kell a növekvő és új települések belsőségi víz­telenítésének feltételeit. Ezért nem tekinthetjük a belvízrendezést az egyes fejlődési állapotokban befejezettnek, hanem számolni kell azzal, 'hogy a népgazdaság egyéb területein végbemenő fejlődés­sel együtt folyamatosan bővíteni és tökéletesíteni kell a belvízgazdálkodás és belvízvédekezés beren­dezéseit és módszereit is. 1.31 A BELViZGAZDÄLKODÄS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A Körösvidéken a belvizgazdálikodás még nem nem érte el azt a fejlődési fokot, amely kielégíti a korszerű mezőgazdaság igényeit. A belvizes te­rületeik rendezésével kiemelkedő eredmények szü­lettek a múltban, azonban ezt a feladatot még nem tekinthetjük befejezettnek. Még több a tennivaló a belvízgazdálkodás aktív ágainak, így pl. a belvíz- hasznosítás fejlesztése terén. A belvízhasznosítás- sál jelentékenyen csökkenthetjük a belvízlevezetés üzemi költségeit, fokozhatjuk a belvízmentesítés biztonságát, agrotechnikai módszerekkel kiegészít­ve pedig számottevő mezőgazdasági terméstöbb­letet érhetünk el. 1.311" A belvizes területek rendezési fejlesztésének szükségessége A Körösvidék belvizes területeinek rendezésével kapcsolatban, előttünk álló fejlesztési feladatokat két fő csoportba oszthatjuk. Eszerint be kell fejezni az 1948—60 között megkezdett fejlesztési progra­mot, amelynek alapján folyamatban van a belvíz- levezető hálózatok teljesítőképességének növelése 0,3—0,4 1/s/ha kiépítési fokra, másrészt új mel- lókcsatornákkal és szívóágakkal kell sűríteni a meglévő csatornahálózatot, a még előforduló helyi belvízpanaszök megszüntetésére. A Körösök bel­vízrendszereiben jelenleg 14 olyan öblözet van, amelyekben a belvízlevezető hálózat még mindig a száza,delejd első kiépítési főkön áll. A művek több ‘évtized alatt bekövetkezett avulását is figye- lembevéve, ezek a belvízlevezető hálózatok még az eredeti kiépítési fokot sem biztosítják. Egyes na­gyobb öblözetékben (Békési) a főművek fejlesztése részben már megtörtént, az előttünk álló időszak­ban gondoskodni kell a folyamatban lévő munkák befejezéséről. A fejlesztésre szoruló öblözetek te­rülete kib. 20—30%-a a Körösvidék teljes területé­nek. A nem, megfelelő kiépítés miatt tíz: évi átlag­ban ezen a területen k'b. 20 000—30 000 ha mező­gazdaságilag művelt területet önt el a belvíz. A ter­méskiesés és a talajerő romlása miatt ezek a, bel­vizek a népgazdaságot — hozzávetőleges becslés szerint — tíz évi átlagban mintegy 50 millió forint­tal károsítják. 1.312 A belvízhasznosítás fejlesztésének szükségessége A belvízhasznosítás a belvizes területek rendezé­sével együtt részben azonos célt szolgál, a nép­gazdaság állóalapjainak megóvását, a termelés fo­kozását a kártokozó belvíz eltávolítása révén. A belvízhasznosítás a belvízgazdálkodás hatékonysá­gát hivatott emelni. A Körösvidéken a belvizek hasznosítására két lehetőség mutatkozik, a belvizek felszíni tározása és a talaj lázi tásos belvízvisszatar­tás révén. A síkvidéki tározók magas fajlagos épí­tési költsége miatt a belvizek felszíni tározása csak akkor gazdaságos, ha a tározás komplex cé­lokat szolgál. Miután a Körösvidék öntözővízben rendkívül szegény, a belvíztározás előnyösen ösz- szekapcsolható az öntöző víztár ozással, esetleg ha- lasítással. Jelentékenyen lehet növelni a belvízgazdálkodás hatékonyságát agrotechnikai módszerekkel is. A Körösök belvízöblözeteiben a legnagyobb belvizet leadó területek a rossz vízgazdálkodású szikes lege­lők és a kötött réti agyag talajok. Skatulyázással, vagy mélyszántással számottevően lehet csökken­teni a levezetendő belvizeket, ezzel egyrészt csök­ken a belvízlevezetés üzemköltsége, nő a belvíz- mentesítés biztonsága, másrészt javul ezeknek a talajoknak a vízháztartása, ami végső fokon ter­mésnövekedést eredményez. 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom