Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
25. táblázat folytatása V í z t í p u s összes só mg/1 Na % Fenolftalein lúgosság szódában kifejezve, mg/lit Szóda egyenérték Hígításos vízjavítás után egyes talajféleségekre használható hidrokarbonát 1000—2000 < 70 10—50 ihidrokarbonát-szulíát 1040—2000 < 70 10—50 hidrokarbanát-klorid-szulfát 1000—2000 < 70 10—50 Halászati szempontból a vizek három kategóriába sorolhatók: I. Elsődleges, legnagyobbfokú vízminőségi igény; a víz természetes állapotát a legmesszebbmenően biztosítani kell. II. Vízszennyezésektől messzemenően megóvandó vízterületek: fontos halászati és horgászati érdékek fűződnek hozzájuk. III. Jelenleg többé-kevésbé súlyosan szennyezett vizterületek; fokozatosan biztosítani kell a szeny- nyeződések megszüntetését, az ipari és halélettani szempontok összehangolását. A terület jelentősebb felszíni vizeinek kémiai és bakteriológiai jellemzése: Tisza. (lásd 26/a táblázat), összes keménysége 7—10 nk° között változik, összes oldott sótartalma 170—300 mg/1 között van. Na %-a 15 —30 között változik, pH-ja 7,6—8,0 között. Öntözési és ipari vízkivétel céljára mindig alkalmas. Bakteriológiai szempontból vize az eredetétől 26 a. táblázat V egyvizsgálatok Tisza A mintavételi hely megnevezése Tiszalöki duzzasztó előtt A mintavétel ideje 1960. III. 29. A víz hőfoka C° 9,3 pH-érték 7,8 Vezető képesség Q 1 cm-1 ю-fi 480 búgosság W° 2,0 összes keménység nk° 6,4 C03 keménység nk° 5,6 Kalcium (Ca++) mg/lit 36,9 Magnézium (Mg++) mg/lit 5,3 Nátrium (Na+) mg/lit 10,5 Kálium (K+) mg/lit 2,2 Klorid (Cl-) mg/lit 19,5 Szulfát (SÖ4----) mg /lit 25,1 Hidrokarbonát (HCO3—) mg/lit 222 Karbonát (CO3—) mg/lit 0 Összes oldott sótartalom mg/lit 196 Na % 16,5 Mg % 19,3 Tiszabercelig tiszta, (I. o.) Tiszaberceltől a Sajó torkolatig kissé szennyezett- (II. о.), a Sajó torkolattól Polgárig szennyezett (III. o.), Polgártól Hejő- torkolatig ismét megtisztult, már csak kissé szeny- nyezett (IL o.). A Hejő torkolatától Tiszacsegéig tiszta (I. o.), Tiszacsegétől Tiszabőig kissé szennyezett. A Tisza vize a tiszta (I. o.) szakaszokon aránylag egyszerű kezelés után ivó és élelmiszer- ipari vízellátás céljára felhasználható. Fürdőzésre és vízi sportokra is alkalmas. A kissé szennyezett (II. o.) szakaszokon vize még megfelelő kezelés és fertőtlenítés után ivó és élelmiszeripari célra alkalmas, fürdésre és vízi sportokra is javasolható. A szennyezett szakaszon vizének felhasználása sem ivó, sem élelmiszeripari vízellátás céljára nem alkalmas, fürdőzés céljára használata már aggályos lehet. Hármas-Körös. Összes keménysége 9—10 nk°, összes oldott sótartalma 250—300 mg/lit, Na %-a 25—30, időnként СОз-at is tartalmaz. Öntözésre és ipari célokra egyaránt alkalmas. Sebes-Körös. Keménysége 5—10 nk°, ösz- szes oldott sótartalma 150—200 mg/lit, pH-ja 7.2— 7.8, Na %-a 15. Öntözés és ipari vízkivétel céljára egyaránt alkalmas. Berettyó. Keménysége Hencidáig 5—10 nk°, Hencida után 10—15 nk°, Na %-a 30—35, összes oldott sótartalma 250—300 mg/lit. Öntözés és ipari vízkivétel céljára egyaránt alkalmas. Bakteriológiai szempontból vize kissé szennyezetten (II. o.) érkezik az országba. Szeghalom feletti szakaszán az öntisztulás következtében már tisztának (I. o.) minősíthető és így is ömlik a Sebes- Körösbe. Kissé szennyezett szakaszán megfelelő kezelés és fertőtlenítés után, a tiszta szakaszán pedig aránylag egyszerű kezelés után felhasználható, megfelelő vízhozam esetén ivó és élelmiszeripari vízellátás céljára. Keleti-Főcsatorna, (lásd 26/b. táblázat). Minősége az öntözési idényben megegyezik a Tisza vízminőségével. Hortobágy-Berettyó főcsatorna. (Lásd 26/c táblázat). Vízminősége változik, Na % és oldott sótartalma mechanikai vízjavítás után 35—45 Na % és 300—500 mg/lit oldott sótartalom között változik. Öntözésre és ipari vízkivétel céljára mechanikai vízjavítás után alkalmas. Bakteriológiai szempontból vize a csatorna egész szakaszán csak kissé szennyezettnek (II. o.) minősíthető, elég bő vízhozam esetén ha szükségessé 80
