Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
lölésére a vízrajzi gyakorlatban szokásos szimbólumokat használtuk. Ezek a következők: KV, NV — a megjelölt időszakban észlelt legkiseb, ill. legnagyobb jégmentes vízállás; KKV, KNV — a megjelölt időszakban (pl. 30 egymásutáni évben vagy 30 év azonos hónapjaiban) észlelt legkisebb, ill. legnagyobb vízállások középértéke, tekintet nélkül arra, hogy egyikük vagy másikuk jéggel befolyásolt volt; LKV, LNV — az eddig észlelt legkisebb, ill. legnagyobb, a jelenlegi mederviszonyok közt is lehetséges vízállás; KÖV — a megjelölt időszak napi (reggeli) vízmérceolvasásainak számtani középértéke; 21 d táblázat Vizszintváltozások Vízmérce Átlagos vízszintváltozás 10 év alatt KV 1 KÖV 1 NV** Figyelembevett időszak Tisza •V Tokaj* —10 — 5 +16 1900—52 Polgár 0 0 +14 19001—52 Tiszafüred — 8 — 8 +12 1900—52 Berettyó » Berettyóújfalu —12 —10 — 4 1910—52 Szeghalom — 5 — 5 —20 1910—52 Sebes-Körös Körösszakái — 2 —12 —25 1910—52 Fokihíd + 7 0 0 1910—52 * A tiszalöki duzzasztó üzemelése előtti időre. ** A nagyvízszintek változása a középvizekével ellenkező irányzatot is mutathat. A folyó felsőbb szakaszán és mellékfolyóin végzett szabályozások ugyanis gyorsítják a vizeik levonulását. Ez az alsóbb szakaszon az árhullámok torlódására s így az árvízszintnek a szabályozás előtti állapotához viszonyítva olyan mértékű emelkedésére vezethet, amelyhez képest a középvízi meder süllyedése jelentéktelen. Minden vízmércéhez tartozó táblázat 2 részre tagozódik: a) „Jellemző vízállások” címszó alatt előfordulásának napjával együtt közöljük az utolsó 30 év, vagy — 1931. után megkezdett észlelés esetén — ennél rövidebb időtartamú KÖV, továbbá az észlelés kezdete óta előfordult jégmentes és — ameny- nyiben ennél szélsőségesebb — jégokozta LKV és LNV értékét. (A szélsőségek feltüntetése ismétlést jelent ugyan a 20. sz. táblázathoz képest, az áttekinthetőség kedvéért mégis itt is közöljük őket.) — E vízállásadatok felhasználásánál, állandóan szem előtt kell tartam, hogy a lefolyás! viszonyok egyazon mérce szelvényében sem, a hozzátartozó vízgyűjtőterületén sem állandók (részletesebben lásd a 2.3212 pont alatt.) Éppen ezért még a táblázatunkban szereplő, viszonylag megbízható szelvényű mércék szélsőséges vízállásai is rendkívüli zavaró körülményeknek lehetnek eredői és nem mindig jellemzők a vízfolyás életére. b) „Havi és évi jellemző vízállások” címszó alatt az utolsó (30 éves vagy ennél rövidebb) időszak лог állása da tart dolgoztuk fel részletesebben. A jeges vízállások megkülönböztetésére itt nem a Vízrajzi Évkönyvek jelöléseit alkalmaztuk, hanem az álló- vagy zajló jéggel befolyásolt vízállásokat dőlt betűszimbólumokkal, Ш. számokkal szedtük. Sajnos, előfordulnak olyan zavaró körülmények is, melyek átmenetileg megváltoztatják a meder lefolyás! viszonyait, tehát bizonyos mértékig inhomogénné teszik a vízállás-idősort, de amelyek hatását csak nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk fjgyelembe venni. Ilyenek lehetnek az ideiglenes jellegű lefolyás! akadályok (pl. hidroprovizóriu- mok duzzasztása), időszakos vízkivételek okozta kisvíz, a sűrűn változó jellegű, kismértékű, egy egyensúlyi állapot körül ingadozó medersüllyedés és emelkedés, kisvízfolyásokon az időnként elburjánzott növényzet, stb. A táblázatainkban közölt vízállásadatok felhasználásánál ezt a tényt is figyelembe kell venni. 2.3212 VÍZSZINTVÁLTOZÁS A MEDER- VÄLTOZÄSOK KÖVETKEZTÉBEN Területünk vízfolyásai közül a Tisza, a Berety- tyó és a Sebes-Körös vízszintváltozása számottevő (21/d. táblázat), a Hortobágy—Berettyó medre közel állandónak mondható. A tiszalöki duzzasztómű üzembehelyezése óta a mű fölötti mederszakasz — a jelentékeny hordaléklerakódás következtében — emelkedik. Ez az irányzat már a duzzasztásmentes időszakok vízállásai alapján is kimutatható. 2.522 Vízhozam Területünk jelentősebb vízfolyásai vízjárásának leírása során a 2.311 pontban a vízjárás e legfontosabb hidrológiai jellemzőjéről, a vízkészlet mérőszámáról is szóltunk már általánosságban. A terület vízrajzi megfigyelésbe bevont vízfolyásainak összes — valamint a szomszédos egységek területünk vízjárását is jellemző egy-két — mércéjének szelvényére néhány fontosabb vízhozamértéket a 20. sz. táblázatban is közöltünk. 67
